Menü

Itt a dinnyeszezon, használjuk ki!

Ki az, aki a görögdinnyéről ne a nyárra asszociálna? Azonnal eszünkbe jut, ahogy ülünk a teraszon és a hűvös gyümölcsöt falatozzunk, miközben süt a nap, és dinnyelé csorog végig a kezünkön. Még mindig a dinnye az, amit mindenki az út szélén vásárol a legszívesebben: kopogtatás, lékelés, majd mérés:

- Egy kisebbet kérek! – mondja a vevő, majd választ egyet. Az eladó mérlegre teszi, majd közli, hogy az a „kisebb” több, mint tíz kilós… Aztán győzünk otthon helyet találni az óriásbébinek a hűtőben. Ismerős, ugye?

Sajnos azonban sokat hallunk arról, hogy a dinnyének magas a kalória- és cukortartalma, és emiatt kevésbé javasolt a fogyasztása. Mi ebből az igazság? Őszintén szólva, nem sok… Ha összehasonlítunk ugyanannyi mennyiségű dinnyét, sárgabarackot, körtét, földiepret vagy almát, akkor a kalória- és szénhidráttartalom összehasonlításából a dinnye kerül ki győztesen! A málna kalóriatartalma pedig szinte teljesen megegyezik a dinnyével, és a szénhidráttartalma is csak egy hajszállal kevesebb.

Emiatt tehát nem érdemes elkerülni a görögdinnyét, főleg, hogy számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik. Tudta például, hogy a dinnye csillapítja a lázat, és enyhíti az emésztési zavarokat? Kiváló tisztító hatással rendelkezik: az ereket és a beleket is karbantartja. Ráadásul még az ízületi gyulladások is kevésbé veszélyeztetnek minket, ha sok dinnyét fogyasztunk, nem is beszélve az immunerősítő hatásáról, amit B, C és A vitamin-tartalmának köszönhet. A dinnyében sok likopin található, ami megköti a káros szabadgyököket, ezzel pedig segít a rákos megbetegedések megelőzésében.

Érdemes tudni a tökfélék családjába tartozó, 90%-os víztartalmú gyümölcsről, hogy kb. 500 fajtája létezik, ebből Magyarországon majdnem 20 félét termesztenek. A dinnye tulajdonsága a fajtától is függ, húsának színe például eszerint lehet rózsaszínes, pirosas, vagy vöröses. Tehát ez nem feltétlenül az édességét jelzi! A természet ráadásul csodásan találta ki a dinnyét, ugyanis segít az UV-sugárzás elleni védelemben. És mikor lenne erre nagyobb szükségünk, mint dinnyeszezonban?

Fotó:
pixabay.com

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.