Menü

Vajon mikor és hogyan lesz felnőtt a gyerekből?

Nem egyszerű a mai fiatalok (és szüleik) helyzete. A gyerekek már nagyon hamar felnőttnek érzik magukat, hiszen csinosan öltözhetnek, sminkelhetnek, fesztiválozhatnak, és jobban értenek a modern technikához, mint az anyjuk-apjuk. De mikor lesz igazából felnőtt valaki? Magyarországon hivatalosan tizennyolc évesen, de sokszor ennél csak tíz évvel később állnak először munkába!

A hagyományőrző népeknél egyértelmű a helyzet: fiataljaik beavatási szertartásokon esnek át, próbán, ünnepségen, innentől pedig egyértelmű a felnőtté válás időpontja. Ilyen nálunk nincs, akkor hát mi az az életkor, vagy élethelyzet, amikor felnőttként tekinthetünk fiataljainkra?

Nehéz kérdés. Sokan, különböző helyzetekből adódóan 30-40 éves korukban is a családdal élnek. Nincs olyan társadalmi elvárás, hogy a legénynek egyedül kell útra kélnie, és nincs kötelező katonaság. A lányok némelyike pedig akkor döbben rá, hogy nem tud elkészíteni egy tükörtojást, vagy megfelelő módon csoportosítani a mosnivalót, amikor összeköltözik a párjával.

„Addig kényeztetem a gyermekem, amíg lehet. Olyan hamar felnőnek! Aztán kirepülnek, dolgoznak és túlóráznak, alig fogom látni. Most szeretnék neki mindent megadni!” Hogy hányan gondoljuk így? Nagyon sokan. Óriási partit rendezünk a 18. szülinapjára, mondván, most lett felnőtt, aztán ugyanúgy gyermekként gondozzuk tovább. Nem vesz részt a háztartásban, hiszen tanulnia, dolgoznia kell, minek terheljük. Nem gondolkodik felnőttes témákról, családalapításról, megtakarításról, hisz ráér még azzal, éljen egy kicsit.

De vajon biztos jót teszünk azzal hosszú távon is, hogy gyermekeinket mentesítjük a gyakorlati feladatoktól, és a komoly gondolatoktól? Meddig jó ez neki? Azt mondják, a gyermekeket nem lehet „túlszeretni”, hisz szeretetből sosem elég. De biztosan JÓL szeretjük akkor, ha túlgondozzuk, és azt sugalljuk felé, hogy ráér még az élet nagy kérdéseivel foglalkozni?

Érdemes azon elgondolkodni, hogy fiatalon még ösztönösen fogékonyak mindenre a gyerekek. Talán pont azzal tehetjük könnyebbé az életüket, ha még ebben az időszakban találkoznak a fontos mérföldkövekkel és feladatokkal.

Játékos formában is bevonhatjuk őket a háztartási praktikák, fiús fogások elsajátításába, vagy a komoly beszélgetésekbe. Ilyen lehet pl. egy >>gondolkodós társasjáték<<, ahol tippeket olvashatunk és kérdésekre felelhetünk bizonyos mezőkön. Például: „Hogyan képzeled el magad húsz év múlva? Ha válaszoltál, még egyet dobhatsz!”, vagy: „Léphetsz előre kettő mezőt, ha el tudod mondani, hogyan készül a franciasaláta!” Ne higgyük, hogy mindezt nem élvezik a gyerekek. Ha már kisebb korukban fejlődő emberként tekintünk rájuk, nem csupán tudatlan gyermekként, aki „teljesen ráér még mindenre”, akkor befogadóbbá válnak minderre. Kamaszként már nehéz a nulláról kezdeni, és érdeklődővé tenni egy tinédzsert. És neki sem lesz egyszerűbb, ha felnőttként ébred rá, hogy mit jelent mondjuk befizetni egy csekket.

Szeressük hát úgy a gyermekeinket, hogy közben nyitottá tesszük az életre, és csupán féltésből nem zárjuk ki őket a felnőttek dolgaiból. Mert az ő dolguk is lesz mindez, méghozzá hamarosan. 

Fotó:
pixabay.com

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.