Vajon mikor és hogyan lesz felnőtt a gyerekből?
- Dátum: 2014.06.05., 13:41
- felnőtt, gyereknevelés, gyermek, háztartás, társasjáték, tudatos gondolkodás
Nem egyszerű a mai fiatalok (és szüleik) helyzete. A gyerekek már nagyon hamar felnőttnek érzik magukat, hiszen csinosan öltözhetnek, sminkelhetnek, fesztiválozhatnak, és jobban értenek a modern technikához, mint az anyjuk-apjuk. De mikor lesz igazából felnőtt valaki? Magyarországon hivatalosan tizennyolc évesen, de sokszor ennél csak tíz évvel később állnak először munkába!
A hagyományőrző népeknél egyértelmű a helyzet: fiataljaik beavatási szertartásokon esnek át, próbán, ünnepségen, innentől pedig egyértelmű a felnőtté válás időpontja. Ilyen nálunk nincs, akkor hát mi az az életkor, vagy élethelyzet, amikor felnőttként tekinthetünk fiataljainkra?
Nehéz kérdés. Sokan, különböző helyzetekből adódóan 30-40 éves korukban is a családdal élnek. Nincs olyan társadalmi elvárás, hogy a legénynek egyedül kell útra kélnie, és nincs kötelező katonaság. A lányok némelyike pedig akkor döbben rá, hogy nem tud elkészíteni egy tükörtojást, vagy megfelelő módon csoportosítani a mosnivalót, amikor összeköltözik a párjával.

„Addig kényeztetem a gyermekem, amíg lehet. Olyan hamar felnőnek! Aztán kirepülnek, dolgoznak és túlóráznak, alig fogom látni. Most szeretnék neki mindent megadni!” Hogy hányan gondoljuk így? Nagyon sokan. Óriási partit rendezünk a 18. szülinapjára, mondván, most lett felnőtt, aztán ugyanúgy gyermekként gondozzuk tovább. Nem vesz részt a háztartásban, hiszen tanulnia, dolgoznia kell, minek terheljük. Nem gondolkodik felnőttes témákról, családalapításról, megtakarításról, hisz ráér még azzal, éljen egy kicsit.
De vajon biztos jót teszünk azzal hosszú távon is, hogy gyermekeinket mentesítjük a gyakorlati feladatoktól, és a komoly gondolatoktól? Meddig jó ez neki? Azt mondják, a gyermekeket nem lehet „túlszeretni”, hisz szeretetből sosem elég. De biztosan JÓL szeretjük akkor, ha túlgondozzuk, és azt sugalljuk felé, hogy ráér még az élet nagy kérdéseivel foglalkozni?
Érdemes azon elgondolkodni, hogy fiatalon még ösztönösen fogékonyak mindenre a gyerekek. Talán pont azzal tehetjük könnyebbé az életüket, ha még ebben az időszakban találkoznak a fontos mérföldkövekkel és feladatokkal.
Játékos formában is bevonhatjuk őket a háztartási praktikák, fiús fogások elsajátításába, vagy a komoly beszélgetésekbe. Ilyen lehet pl. egy >>gondolkodós társasjáték<<, ahol tippeket olvashatunk és kérdésekre felelhetünk bizonyos mezőkön. Például: „Hogyan képzeled el magad húsz év múlva? Ha válaszoltál, még egyet dobhatsz!”, vagy: „Léphetsz előre kettő mezőt, ha el tudod mondani, hogyan készül a franciasaláta!” Ne higgyük, hogy mindezt nem élvezik a gyerekek. Ha már kisebb korukban fejlődő emberként tekintünk rájuk, nem csupán tudatlan gyermekként, aki „teljesen ráér még mindenre”, akkor befogadóbbá válnak minderre. Kamaszként már nehéz a nulláról kezdeni, és érdeklődővé tenni egy tinédzsert. És neki sem lesz egyszerűbb, ha felnőttként ébred rá, hogy mit jelent mondjuk befizetni egy csekket.
Szeressük hát úgy a gyermekeinket, hogy közben nyitottá tesszük az életre, és csupán féltésből nem zárjuk ki őket a felnőttek dolgaiból. Mert az ő dolguk is lesz mindez, méghozzá hamarosan.
Fotó:
pixabay.com
Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok
Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.
Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik
Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.