Ne hazudjunk a gyereknek!
Laikus módon is feltételezhető, hogy a felnőttek hazugságai negatívan befolyásolják a gyerekeket. De vajon a felnőttek hazudozásainak rendszeresen kitett gyermekek, maguk is hajlamosabbak lesznek a hazugságokra?
Egyrészről köztudott, hogy a gyerekek folyamatosan monitorozzák a szülők, a felnőttek viselkedését. Nagyon érzékenyek a felnőttek kommunikációjára, és már 5-7 évesen felismerik a hazugságot, illetve a manipuláció más eszközeit, és ők maguk is használni kezdik ezeket.
Vizsgálatokban kimutatták, hogy az 5-7 gyerekek átveszik a hazugságokat és a csalás más módszereit is, ha azt látják a felnőttektől.
A felnőttek utánzása csak az egyik magyarázó érv. A pszichológusok feltételezik, hogy a gyerekek azokkal a felnőttekkel szemben fogják használni a csalás módszereit, akik becsapták őket, hazudtak nekik. A 3-4 éves gyermekek gondolkodása még nem ennyire komplex, kevésbé tudnak ilyen következtetéseket levonni, ezért kevésbé hajlamosak és nem is igazán képesek még a manipulációra és a hazugságra.
Persze teljes egészében nem kerülhetőek el a szülői hazugságok, illetve ferdítések. De amikor a felnőttek tendenciózusan hazudnak a gyerekeknek, illetve előszeretettel használják a manipuláció és a csalás eszközeit, akkor ez bizony egyértelműen rossz irányba befolyásolja a gyerekek viselkedését is.
Szakemberek szerint tehát a hazugságok hosszútávon semmiképpen sem kifizetődőek, és még a kisebb hazugságnak is megvan a maga következménye.
Fotó:
pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?
A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban
Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.