Természetes permetszerek
- Dátum: 2014.05.06., 10:41
- bio permetszerek, növények társítása, permetezés bio módon, permetezés vegyszerek nélkül, természetes permetszerek
Az egészség tudatos embereket komolyan foglalkoztatja, miként lehet vegyszerek, szintetikus, mérgező anyagok nélkül elűzni a kártevőket, illetve hogyan lehet természetes úton megóvni a terményt, a föld termő erejét.
Szerencsére a természet mindennel ellátja az embert, s egyáltalán nincs szükség vegyi anyagokra, még akkor sem, ha permetezni szeretnénk. Nem is hinnénk, de a kertben, az út széli árokban minden fellelhető, amire csak szükségünk lehet.
Nagyanyáink például jól ismerték a növények társításának módszerét. Ez azt jelenti, hogy bizonyos zöldségeket szánt szándékkal egy ágyásba, egymás mellé telepítettek, így azok egymást megvédték, megóvták a kártevőktől. Például a csalán, a fokhagyma, a zsurló, a tárkony, a torma, mind-mind olyan növények, amelyeket bevethetünk csigák, gombák, levéltetvek és egyéb kártevők ellen. Gyümölcsfák tövébe ültessünk snidlinget, metélőhagymát, fokhagymát, bazsalikomot, ezek elriasztják a hangyákat, a tetveket. A veteményesbe a rebarbara, és a fokhagyma a levéltetvek ellen jó. A zeller elriasztja a káposztafélék hernyóit. A körömvirág nemcsak remek bőrápoló és csodaszép virágú, hanem sokféle kártevőtől megszabadít. A menta hangyariasztó. A kamilla pedig a paprikát védelmezi mindenféle nyavalyától.

Persze, ha már a veteményesben nem tudunk új ágyásokat létrehozni, akkor se keseredjünk. Rengeteg természetes permetszer létezik.
Az egyik legismertebb az erjesztett csalánlé. Ez rettenetesen büdös permetező szer, de ne csüggedjünk, annál hatékonyabb. Nagyjából egy kilogramm csalánt kell beáztatni tíz liter vízben, addig, amíg az erjedésnek nem indult (10-15 nap). Ez egy igen tömény csalánlé lesz, amit tízszeresen érdemes hígítani esővízzel, vagy csapvízzel. A csalánlé elűzi a tetveket, az atkákat, a hangyákat, a káposztalepkéket, ugyanakkor erősíti a növényeket magas ásványi anyag és vitamin tartalmával.
A levéltetvek ellen kamillával is meglocsolhatjuk a növénykéinket. Tíz deka kamillát kell ehhez beáztatni, amit egy éjszaka állni hagyunk. Minden egyes litert, további négy literrel hígítunk, és adhatunk még hozzá káliszappant (borotvaszappant), ezzel még hatásosabb.
Érdemes még szólni a diófalevél főzetről, ami mindenféle kártevő ellen nagyszerű permet. Egyszerűen főzünk meg egy csomó levelet vízben, aztán hígítsuk fel négyszeresére, majd irány a kert. A krumplibogarak ellen elég, ha csak egyszerűen szétszórjuk a nyers leveleket a földön, messziről elkerülik majd a csíkos bogarak a burgonyaültetvényünket.
A zsurlófőzetet gombák ellen, a meztelen csigák ellen pedig a sör a leghatékonyabb. A kutyatejből is főzhetünk permetlevet, ez ráadásul növekedésre serkenti a zöldségeket, gyümölcsöket.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?