Táplálkozási viszonyaink
- Dátum: 2014.03.11., 10:22
- élelmiszer, életmód, pszichológia, táplálkozás
Étkezés, táplálkozás, életmód. A három „legfoglalkoztatottabb” szó manapság. Állandóan találkozunk ezekkel a fogalmakkal, a társadalmi tudatosító kampányok legfőbb témái, de ma már baráti beszélgetésekből sem hiányozhat, ki milyen táplálkozási irányokat vall.
Rengeteg sok irányból érkezik információ felénk arról, hogyan táplálkozzunk, milyen élelmiszereket fogyasszunk. Az evés pszichológiai, egészségügyi oldaláról is lassan egyetemi szintű képzést kapunk, nem beszélve a tudatos vásárlói szokásokról, életmód optimalizálásáról, és a helyes táplálkozás vonatkozásairól. A téma úgy tűnik kimeríthetetlen.
És akkor mit látunk a bevásárlóközpontokban napról napra, hétről hétre? „Bevásárló maratonistákat”, akik úgy vetik rá magukat a roskadásig tele pakolt polcokra, mintha világ végére készülnének, vagy legalábbis több napja éheznének. A tudathasadás általános jelenség, a fejekben csak úgy pörögnek az ellentétek: egészséges ételek vs. időhiány, szigorú elvek, elhatározások vs. kibúvók és kényszermegoldások, rendszeres táplálkozás vs. „valamit gyorsan be kéne kapni”. Erről a tudathasadt kettőségről persze a kosarak is árulkodnak, így halmozódik egymásra a teljes kiőrlésű péksütemény és a chips, a zöldségek és a mirelit pizza, na meg az ásványvíz és a különböző cukros üdítők.

A jelenség nem is olyan váratlan, ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt ötven évben többet változtak étkezési szokásaink, mint előtte ezer év alatt. A jelenség elemei között megtalálható többek között a szupermarket effektus (melynek része például, hogy „eltűnteket az évszakok” a boltokból), illetve az, hogy egyre jobban lélektani tényezők határozzák meg táplálkozásunkat, míg a fiziológiai elemek háttérbe szorulnak.
Az is nyilvánvaló, hogy a fogyasztói társadalom mohósága összefüggésben van a különböző stresszorok fokozódásával. Gyakran veszi fel ezért az étkezés a nyomás- kiegyenlítő szelep funkcióját életünkben. De ma már ez is egy újabb stressz, hiszen egyből szemünk előtt lebegnek a mindenre kiterjedő életmódtanácsok üzenetei, az elhízás egészségügyi következményei. A sor végtelen.
Szóval minden elismerés azoké, akik még képesek viszonylag természetesen viszonyulni a táplálkozáshoz.
Fotó:
pixabay.com
Hasznos gyümölcsök a téli időszakban
Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.