Menü

Gyümölcs a diákoknak

Negyvenöt millió adag gyümölcsöt és gyümölcslevet osztanak szét az idei tanévben a Nemzeti Iskolagyümölcs-program keretein belül. A kormány 2010 óta folyamatosan növelte az erre szánt összeget és a kezdeti 500 millió forint helyett ma már 1200 milliót szánnak a jövő generációjának egészségesebb táplálkozásáért.

A Nemzeti Iskolagyümölcs-program része az Európai Iskolagyümölcs-programnak, amely azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon szerepet vállaljon a gyerekek helyes táplálkozási szokásainak kialakításában. A programhoz összesen 25 EU tagállam csatlakozott, köztük hazánk is öt éve, így ma már 538 ezer kisdiák jut hetente kétszer kétféle gyümölcshöz.

Az Európai Közösség a gyermekéhezés, illetve az egészségtelen táplálkozás okozta elhízás felszámolására indította útjára az iskolagyümölcs-programot még 2009-ben. Természetesen ezzel is ösztönözni próbálják a fiatalokat, hogy az egészségtelen étkek helyett az egészségeseket válasszák és fogyasszák, és így talán jobban megismerik és megszeretik a gyerekek a zöldségeket és a gyümölcsöket.

Az Egészségügyi Világszervezet 2009-es felmérése szerint az egészséges ember számára napi 400 gramm zöldség, gyümölcs fogyasztása szükséges, ahhoz, hogy szervezete továbbra is optimálisan tudjon működni, ne rakódjanak le zsírpárnák és elkerüljék a betegségek. Ehhez képest a napi gyümölcs és zöldség fogyasztás világszinten átlagosan 300 gramm, az Európai Unióban 136 gramm, míg hazánkban mindössze 100 gramm.

A 2010/11-es tanévben a program 54 ezer iskolát érintett, de ez a szám évről évre növekszik és ma már több mint félmillió kisgyerek jut hetente két alkalommal kétféle nyers zöldséghez, gyümölcshöz. Fontos, hogy már nemcsak az alsó tagozatosok, hanem az 5-6. osztályosok is bekapcsolódhattak.

Az Unió a programra a 2013/14-es tanévben 90 millió eurót oszt szét a 25 tagország között.

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?