Menü

Ilyen volt Szocsi

Befejeződött a 2014-es téli olimpiai játékok. Az oroszországi Szocsit előzetesen rengeteg kritika érte, összességében viszont elmondható: jól sikerült az esemény.

Az oroszok sem pénzt, sem energiát nem pazaroltak az olimpiára. A különlegesnek számító helyszíneken dollármilliárdokból húztak fel sport- és kiegészítő létesítményeket, valamint fejlesztették a környék infrastruktúráját. Az egészről sütött, hogy az ország nagyot akar dobni, és ebben az sem akadályozza meg, hogy a rendezők és a résztvevők számos terrorfenyegetést kaptak. Az erőszak emlegetése mellett más gondjai is voltak Szocsinak. Az első a korrupció, amely a vádak szerint az építkezéseknél hatalmas méreteket öltött, és számos rosszallást váltott ki, a másik pedig az időjárási viszontagságok terhe, a köd és a meleg jó néhány versenyszám megrendezését nehezítette meg.

Összességében azonban, úgy tűnik, a sportolók és a nézők is jól érezték magukat Szocsiban. Néhány kivételtől eltekintve a sportkomlexumok szépségük mellett céljukat is remekül szolgálták, a szállások már nem ennyire egyértelműen, de mindent számba éve szintén megfelelőek voltak.

Természetesen az ötkarikás játékok ezúttal is tartogatott fantasztikus eredményeket és korszakos egyéniségeket. A talán legkiemelkedőbb produkció Ole Einar Björndalené volt, a norvég biatlonos negyven esztendősen két aranyat nyert Szocsiban, s ezzel minden idők legeredményesebb téli olimpikonja lett. Björndalen nyolc arany, négy ezüst és egy bronzzal zárta ötkarikás pályafutását, és egyébként hamarosan a versenyszerű sportot is befejezi. Az olimpia utolsó döntőjét, a Kanada-Svédország férfi jégkorongfinálét az észak-amerikaiak nyerték meg, megvédve ezzel címüket.

Az összesített éremtáblázaton az oroszok végeztek elsőként, nagy hajrával, hiszen az utolsó napon két aranyat is szereztek. Oroszország után Norvégia, Kanada, USA, Hollandia, Németország lett a sorrend.

Az esemény egy látványos záróünnepséggel zárult, a téli olimpikonok legközelebb 2018-ban a dél-koreai Pjongcsangban találkoznak.

Atlétikai világbajnokság Budapesten!

Mint sokan tudjuk, a 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát Budapest kapta meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 2018 decemberében tartott ülésén. Ez a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság, melyre 195 országból 2000 atléta érkezett.

Az eper szervezetre gyakorolt hatása

A nyár igazi jele a piacokon megjelenő friss eper, ami nem csak finom, de rendkívül egészséges is, mondhatni bűntelen élvezet.

Miért szednek sótablettát a futók?

Sokan esküsznek rá, mások pedig egyáltalán nem használják. De most akkor kell vagy sem? Mire jó a sótabletta?

Segíti-e az olimpia egy ország sportjának felemelkedését?

Előző cikkünkben arról elmélkedtünk, hogy vajon egy átlag hazai világverseny generál-e az utánpótlásnak több versenyzőt. Egyértelmű válasz nem adható, annyi bizonyos, hogy a kettő között nincs összefüggés. Az már egy másik kérdés, hogy néhány kiugró eredmény viszont érdeklődő fiatalokat hoz az adott sportágba. Ám azt már viszonylag objektíven meg tudjuk vizsgálni, hogy okozott-e sportági fejlődést egy olimpia az adott országnak. Maradjunk csak a XXI. századi olimpiáknál.

Az egészséges edző-gyermek-szülő háromszög a sport területén.

Amikor gyermekünket klubkeretek között sportolni adjuk, nagyon fontos, hogy megmaradjon a gyermek-szülő-edző háromszög stabilitása. Ennek fenntartásáért különösen a két felnőttnek kell sokat tenni, mert ha megbillen, vagy bármilyen törés következik be, annak a gyermek látja a kárát. Néhány sportág erre már konkrét leírásokat dolgozott ki.