Menü

A gabonák anyja

A gabonákkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a quionát szeretnénk bemutatni. Az inkák egyik szent növényét, ami pontosan nem is gabona, csak ahhoz hasonló.

A quionát sokan gabonának gondolják, apró magocskái miatt, azonban legközelebb a céklához, illetve a mángoldhoz hasonlít rendszertanilag. Pontosabban a libatopfélék családjába tartozik. A quionát ismerők azonban mindezek dacára pszeudogabonának nevezik.

A quionát már kilenc ezer éve! termesztették Dél-Amerikában. Az inkák szent növénynek tartották, úgy nevezték, a gabonák anyja. Egészen a XVI. század közepéig az indiánok egyik legfontosabb tápanyagforrása volt és valójában sokrétű felhasználása miatt alapélelmiszernek számított. Sajnos azonban a spanyol és portugál hódítók megtiltották az inkáknak a quiona termesztését. Persze az őslakosok nem hagyták annyiban a dolgot és olyan helyen – pontosabban a hegyek magaslatain - folytatták a veteményezést, ahol már nem tudták ellenőrizni a megszállók. Ez az áttelepítés olyannyira jól sikerült, hogy az 1970-es évekig nagyjából el is tűnt a köztudatból a quiona. Aztán két amerikainak köszönhetően ismét megismerte a világ és Colorádóban megkezdődött a termelése. Manapság nagyjából 100-120 ezer kilót termelnek belőle évente.

A quiona igen gazdag B-, C-, E-vitamin forrás. Rengeteg foszfort, vasat, magnéziumot, cinket tartalmaz, valamint a szervezet működéséhez elengedhetetlen valamennyi esszenciális aminosav is megtalálható benne. A sok-sok értékes tápanyag és ásványi anyag miatt gyakorlatilag mindenkinek ajánlott a fogyasztása.

Lassan lebomló szénhidrát, amely glutén mentes. Lisztérzékenyek, cukorbetegek is fogyaszthatják. Erősen lúgosító hatású, a daganatmegelőző étrend szerves része lehet.

A quiona egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a magot úgynevezett szaponin borítja, mi kissé csúszós, ugyanakkor kesernyés ízű, ezért a felhasználás előtt alaposan meg kell mosni. Főzhetünk belőle kását, de köretként is használhatjuk. Érdekes, hogy már pattogatni való quiona is kapható, ami jóval egészségesebb, mint a kukorica.

Fotó:
pixabay.com

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.