Minőségi és ősi gabonaféle
- Dátum: 2014.01.26., 18:12
- tönköly és pelyvája, tönkölybúza, tönkölybúza az ősi gabona, tönkölybúza élettani hatásai
A tönkölybúza az egyik legkiválóbb és legértékesebb gabonafélék egyike, amelynek fogyasztásával szervezetünk számtalan ásványi anyaghoz és vitaminhoz optimális mértékben jut hozzá. Rendkívül tápláló, értékes étel, a belőle készült kenyér pedig sokkal egészségesebb, mint a hagyományos gabonákból sütöttek.
A tönkölybúzát több mint tízezer éve ismeri, fogyasztja és termeszti az emberiség. A szakértők szerint Dél-nyugat Ázsiában őshonos, ahonnan Mezopotámiába került és innen hódította meg Európát. A különböző régészeti feltárások már azt is bebizonyították, hogy a Kárpát-medencében mintegy nyolc ezer éve termesztik.

A tönkölybúza népszerűsége az ókorban és a középkorban is töretlen volt, majd a XIX. században egyre inkább a feledés homályába veszett. Szerencsére a XX. század újra felfedezte magának, miután az egészséges életmódot követők és minőségi ételek után vágyók körében is egyre népszerűbbé vált.
Fontos tudni, hogy a tönkölybúza az egyetlen gabonaféla, amely mindenféle vegyszer nélkül termeszthető. Elnyomja a gyomokat, a magját körülvevő pelyva pedig védelmi funkciót is ellát, vagyis megőrzi a benne lévő mag egészségét mindenféle kártevőtől, kártékony betegségtől.
A tönkölybúza a többi búzaféléhez képest nagyon könnyen emészthető, magas rosttartalma miatt megtisztítja a beleket az ott lerakódott salakanyagoktól. Cukorbetegek is fogyaszthatják alacsony glikémiás indexe miatt.
A rendszeresen tönkölybúzát fogyasztók beszámolói arról szólnak, energiáik kifogyhatatlanok. Sejt szinten hat a tönköly, az optimális működésre serkenti a szervezetet felépítő sejteket. Fittebbek leszünk, sőt megnövekszik a fizikai és szellemi teljesítő képességünk is. Nő a koncentrációnk és javul a memóriánk is. Ez többek között a rengeteg ásványi anyagnak, vitaminnak, magas fehérje, kovasav és esszenciális zsírsav tartalma miatt van.
Javítja a vérkeringést, tisztítja az ereket, csökkenti a vérnyomást, a koleszterin szintet. A kutatások szerint a B12 vitaminon kívül a teljes B vitamin palettát megtalálhatjuk benne. Sok E vitamint is tartalmaz, de jelentős a réz, a mangán, a vas, a foszfor, a szelén, a szilícium, a kálcium és a magnézium tartalma is.
A tönkölybúzából nagyon sokféle étel készíthető. Természetesen, ahogy a többi gabonaféléből ebből is lehet alapkását főzni. Előtte a búzamagokat érdemes egy éjszakára beáztatni, hogy könnyebben megfőjön. Csíráztathatjuk is őket, s készíthetünk a tíznapos csírákból búzafűlét is, amelynek rendszeres fogyasztása erősen antioxidáns és rák megelőző hatású. Süthetünk belőle kenyeret, de tésztát, süteményt, nokedlit is készíthetünk belőle, gyakorlatilag bármire alkalmas és az íze is remek.
Fotó:
mindmegette.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?