Menü

Tényleg jobb a fagyasztott, mint a friss?

Ez a kérdés már hosszú ideje megosztja a zöldségfogyasztókat. Van alapja, persze minden attól függ, mit értünk friss alatt, és milyen fagyasztási eljáráson esik át az adott termék.

Több, egymástól független kutatás szerint a fagyasztott zöldségek több hasznos tápanyagot (antioxidánst, vitamint) tartalmaznak, mint a boltok nem hűtött polcain árultak. Az eredmények elsőre furcsának tűnnek, de már kevésbé kérdőjelezzük meg, ha megtudjuk, hogy a „friss” termékek sok esetben csak nevükben azok. A legtöbbször heteken át tároltak és különböző, külsejüket, kívánatosságukat fokozó anyagokkal kezeltek. Utóbbi egyébként sokszor fel is van tűntetve csomagolásukon, ártáblájukon.

Fagyasztott társaik ezzel szemben valóban frissen kerülnek a csomagolásba, már persze ha a legszigorúbb minőségi eljáráson mennek át.

A zöldségek betakarításuktól számítva két hét alatt sokat tudnak veszíteni tápanyagtartalmukból, a zöldbab például csaknem ötven százalékot, de a brokkoli is 25-öt. Minél rövidebb idő alatt kerül a polcokra az árú, - és ne legyünk igazságtalanok az eladókkal, bizonyára ilyen, néhány napos termékük is akad –, annál értékesebb élelmiszerről van szó.

A frissen szedett, ellenőrzött, jó minőségű zöldségnél nincs jobb, azonban ha a fagyasztás közvetlenül a betakarítás után történik, lényegéből voltaképpen nem veszít a termék.

A fagyasztás egy külön tudomány, házilag is végezhetjük, de megéri utánajárni, megkérdezni, hogy mit, hogyan, milyen módon érdemes a mélyhűtőbe tenni. Ugyanis nem mindegy, hogy az adott zöldség, vagy gyümölcs egészben, felaprózva, magozva, esetleg előpárolva került a fagyasztóba.

Fotó:
pixabay.com

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.