Tényleg jobb a fagyasztott, mint a friss?
- Dátum: 2014.01.20., 14:29
- boltok, Fagyasztott, friss, zöldség
Ez a kérdés már hosszú ideje megosztja a zöldségfogyasztókat. Van alapja, persze minden attól függ, mit értünk friss alatt, és milyen fagyasztási eljáráson esik át az adott termék.

Több, egymástól független kutatás szerint a fagyasztott zöldségek több hasznos tápanyagot (antioxidánst, vitamint) tartalmaznak, mint a boltok nem hűtött polcain árultak. Az eredmények elsőre furcsának tűnnek, de már kevésbé kérdőjelezzük meg, ha megtudjuk, hogy a „friss” termékek sok esetben csak nevükben azok. A legtöbbször heteken át tároltak és különböző, külsejüket, kívánatosságukat fokozó anyagokkal kezeltek. Utóbbi egyébként sokszor fel is van tűntetve csomagolásukon, ártáblájukon.
Fagyasztott társaik ezzel szemben valóban frissen kerülnek a csomagolásba, már persze ha a legszigorúbb minőségi eljáráson mennek át.
A zöldségek betakarításuktól számítva két hét alatt sokat tudnak veszíteni tápanyagtartalmukból, a zöldbab például csaknem ötven százalékot, de a brokkoli is 25-öt. Minél rövidebb idő alatt kerül a polcokra az árú, - és ne legyünk igazságtalanok az eladókkal, bizonyára ilyen, néhány napos termékük is akad –, annál értékesebb élelmiszerről van szó.
A frissen szedett, ellenőrzött, jó minőségű zöldségnél nincs jobb, azonban ha a fagyasztás közvetlenül a betakarítás után történik, lényegéből voltaképpen nem veszít a termék.
A fagyasztás egy külön tudomány, házilag is végezhetjük, de megéri utánajárni, megkérdezni, hogy mit, hogyan, milyen módon érdemes a mélyhűtőbe tenni. Ugyanis nem mindegy, hogy az adott zöldség, vagy gyümölcs egészben, felaprózva, magozva, esetleg előpárolva került a fagyasztóba.
Fotó:
pixabay.com
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.