Menü

Tényleg jobb a fagyasztott, mint a friss?

Ez a kérdés már hosszú ideje megosztja a zöldségfogyasztókat. Van alapja, persze minden attól függ, mit értünk friss alatt, és milyen fagyasztási eljáráson esik át az adott termék.

Több, egymástól független kutatás szerint a fagyasztott zöldségek több hasznos tápanyagot (antioxidánst, vitamint) tartalmaznak, mint a boltok nem hűtött polcain árultak. Az eredmények elsőre furcsának tűnnek, de már kevésbé kérdőjelezzük meg, ha megtudjuk, hogy a „friss” termékek sok esetben csak nevükben azok. A legtöbbször heteken át tároltak és különböző, külsejüket, kívánatosságukat fokozó anyagokkal kezeltek. Utóbbi egyébként sokszor fel is van tűntetve csomagolásukon, ártáblájukon.

Fagyasztott társaik ezzel szemben valóban frissen kerülnek a csomagolásba, már persze ha a legszigorúbb minőségi eljáráson mennek át.

A zöldségek betakarításuktól számítva két hét alatt sokat tudnak veszíteni tápanyagtartalmukból, a zöldbab például csaknem ötven százalékot, de a brokkoli is 25-öt. Minél rövidebb idő alatt kerül a polcokra az árú, - és ne legyünk igazságtalanok az eladókkal, bizonyára ilyen, néhány napos termékük is akad –, annál értékesebb élelmiszerről van szó.

A frissen szedett, ellenőrzött, jó minőségű zöldségnél nincs jobb, azonban ha a fagyasztás közvetlenül a betakarítás után történik, lényegéből voltaképpen nem veszít a termék.

A fagyasztás egy külön tudomány, házilag is végezhetjük, de megéri utánajárni, megkérdezni, hogy mit, hogyan, milyen módon érdemes a mélyhűtőbe tenni. Ugyanis nem mindegy, hogy az adott zöldség, vagy gyümölcs egészben, felaprózva, magozva, esetleg előpárolva került a fagyasztóba.

Fotó:
pixabay.com

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.