Tényleg jobb a fagyasztott, mint a friss?
- Dátum: 2014.01.20., 14:29
- boltok, Fagyasztott, friss, zöldség
Ez a kérdés már hosszú ideje megosztja a zöldségfogyasztókat. Van alapja, persze minden attól függ, mit értünk friss alatt, és milyen fagyasztási eljáráson esik át az adott termék.

Több, egymástól független kutatás szerint a fagyasztott zöldségek több hasznos tápanyagot (antioxidánst, vitamint) tartalmaznak, mint a boltok nem hűtött polcain árultak. Az eredmények elsőre furcsának tűnnek, de már kevésbé kérdőjelezzük meg, ha megtudjuk, hogy a „friss” termékek sok esetben csak nevükben azok. A legtöbbször heteken át tároltak és különböző, külsejüket, kívánatosságukat fokozó anyagokkal kezeltek. Utóbbi egyébként sokszor fel is van tűntetve csomagolásukon, ártáblájukon.
Fagyasztott társaik ezzel szemben valóban frissen kerülnek a csomagolásba, már persze ha a legszigorúbb minőségi eljáráson mennek át.
A zöldségek betakarításuktól számítva két hét alatt sokat tudnak veszíteni tápanyagtartalmukból, a zöldbab például csaknem ötven százalékot, de a brokkoli is 25-öt. Minél rövidebb idő alatt kerül a polcokra az árú, - és ne legyünk igazságtalanok az eladókkal, bizonyára ilyen, néhány napos termékük is akad –, annál értékesebb élelmiszerről van szó.
A frissen szedett, ellenőrzött, jó minőségű zöldségnél nincs jobb, azonban ha a fagyasztás közvetlenül a betakarítás után történik, lényegéből voltaképpen nem veszít a termék.
A fagyasztás egy külön tudomány, házilag is végezhetjük, de megéri utánajárni, megkérdezni, hogy mit, hogyan, milyen módon érdemes a mélyhűtőbe tenni. Ugyanis nem mindegy, hogy az adott zöldség, vagy gyümölcs egészben, felaprózva, magozva, esetleg előpárolva került a fagyasztóba.
Fotó:
pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.