Menü

Európát is fenyegeti az Amerikán végigsöprő járvány

Amerika jó és rossz példa egyszerre. Az elhízás az Egyesült Államokban már évtizedek óta komoly probléma, napjainkra pedig hatalmas mértéket öltött. Ennek ellenére, vagy éppen ezért élen állnak e modernkori népbetegség kutatásában és tudatosításában is.

Hihetetlen számok bizonyítják, hogy nem túlzás járványról beszélni az elhízás problémája kapcsán. Az amerikai lakosság 60-70%-a túlsúlyos vagy elhízott. A nyolcvanas évektől radikális növekedés figyelhető meg az elhízottak arányában, ezzel párhuzamosan pedig a túlsúllyal összefüggő elhalálozási arány is nagymértékben emelkedett. Régen a szegénység és az elhízás között szoros összefüggést lehetett megállapítani, az alsóbb osztályok tagjai még mindig veszélyeztetettebbek, de ma már a jómód sem „véd meg” a járványszerűen terjedő problémától.

Amerikában azonban hamar felismerték, hogy társadalmi problémáról van szó, és éppen ezért kell és lehet is társadalmi szinten fellépni ellene. Már a hetvenes évektől hosszú távú vizsgálatokat indítottak az elhízás felmérése érdekében, ezekben a longitudinális kutatásokban gyerekkortól kezdődően folyamatosan zajlott (zajlik) az adatgyűjtés, azzal a céllal, hogy megismerjék a betegség keletkezésének mechanizmusát, és a betegségben szerepet játszó rizikó faktorokat.

Néhány alapvető tény egyértelműen kimutatható a vizsgálatokból. Egyrészt, hogy az elhízás gyerekkorban kezdődik, a túlsúly már a gyerekeknél is nagymértéket öltött, ami azért különösen veszélyes, mert az elhízott gyerekek 70%-a felnőttkorára sem fogy le. Az elhízás nemcsak az életminőséget rontja, hanem halálos, és következményei társadalmi mértéket öltenek, éppen ezért nem lehet a problémát egyéni szintre delegálni.

Amerikában számos csoport, szervezet, program foglalkozik a megoldás, megoldások keresésével helyi és állami szinten egyaránt. Európában még kevésbé tudatosul az elhízás népbetegség jellege, súlyos negatív társadalmi következményei. Pedig a statisztikák szerint az öreg kontinens népessége is hasonló cipőben jár.

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?