Elfogadta az Európai Parlament az Erasmus+ programot

Elfogadta keddi strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament a 2014 és 2020 közötti uniós oktatási programot, az Erasmus+-t, amely a jelenlegi időszak Erasmus, Leonardo Da Vinci, Comenius, Grundtvig programjait és további nemzetközi együttműködési programokat is egyesít.

 Az Európai Bizottság közleményben üdvözölte a döntést, amelyből kiderül: Brüsszel becslése szerint a hét év alatt 14,7 milliárd eurós keretből gazdálkodó Erasmus+ összesen több mint négymillió embert, diákot segíthet majd a tanulásban, képzésben, és most először a sportolásban is.    

Az Erasmus+ keretében kétmillió egyetemista és főiskolás tanulhat majd külföldön, 650 ezren vehetnek részt szakképzésben másik uniós tagállamban, és a 2014 és 2020 közötti periódusban félmillió gyerek vehet majd részt nemzetközi csereprogramban vagy lehet önkéntes uniós forrásból.    

"Örömömre szolgál, hogy az EP támogatásáról biztosította az Erasmus+-t, és, hogy az eddigi programok költségkereténél 40 százalékkal több áll majd rendelkezésre a következő időszakban" - fogalmazott Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság kulturális és oktatási biztosa.    

A bizottság arra is kitér, hogy a 14,7 milliárd eurós keret kétharmadát fordítják majd konkrétan a külföldi tanulás finanszírozására, a maradék pénz az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok és állami szervek együttműködését hivatott elősegíteni.    

A bizottság abban bízik, hogy az Erasmus+ program idővel képes lehet orvosolni azt a jelenséget, hogy Európa-szerte, főleg a déli tagállamokban, csaknem hatmillió fiatal nem talál munkát, miközben kétmillió betöltetlen állás van, s a cégek harmada panaszkodik arra, hogy nem talál megfelelően képzett munkaerőt.    

A bizottság arra is kitér, hogy bár a keretnek csak kis része, összesen 265 millió euró szolgálja ezt, de az Erasmus+-nak most először a sport is részét képezi. Brüsszel szerint ez a pénz "európai dimenziót ad a sportnak", és segít fellépni az olyan határokon átívelő problémák ellen, mint például a dopping és a bundázás.    

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a szavazás előtti vitában arra az álláspontra helyezkedett, hogy az oktatás a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze."Rendkívül fontos a jó idegennyelv-tudás megszerzése, a nem formális oktatási lehetőségek széleskörű elterjesztése, a gyakornoki helyek elérhetővé tétele, amelyek mind-mind elősegítik a fiatalok személyes fejlődését és későbbi foglalkoztathatóságát" - húzta alá .    

Göncz szerint miután az új program az oktatás egészét felöleli, ezért különösen fontos, hogy befogadó legyen, és a végrehajtás során nagy hangsúlyt kerüljön arra, hogy a minőségi oktatáshoz és képzéshez, valamint a csatolt programokhoz valamennyi szinten egyenlő mértékben férjenek hozzá a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai, köztük a súlyos egészségi problémával küzdő, a fogyatékossággal élő, valamint a roma gyerekek, diákok, hallgatók.

Forrás:
MTI

Fotó:
pixabay.com