Menü

Csicsóka, a szuperélelmiszer

Hazánkban ugyan több száz éve ismerik és termesztik, de korai népszerűsége után méltatlanul feledésbe merült. Napjainkban újra felfedezték és a korszerű étrend szerves részévé vált. A csicsókát a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.

A csicsókát, a népnyelv szerint földi alma, csókapityóka, tótrépa, egyre több helyen termesztik és fogyasztják. Az igen igénytelen növény gyakorlatilag bármilyen talajon megél, és igen gyorsan elszaporodik. Ha egyszer valahol megtelepszik, szinte kiirthatatlan.

A méltatlanul elfeledett gumók felhasználása rendkívül sokrétű. A krémlevestől kezdve, a chipsen át a pürén keresztül szinte mindenre alkalmas. Fogyaszthatjuk főzve, sütve, párolva és nyersen is.

Nemcsak e sokféle felhasználási mód miatt érdemes csicsókát enni. Rendkívül magas tápértékkel bír, talán nem véletlenül használják tápszerekhez is. Jelentős a vastartalma, de sok benne a kálium, a kálcium, a magnézium és a foszfor is, viszont igen alacsony a kalória értéke.

Az Észak-Amerikából származó csicsóka gyorsan elterjedt Európában és a XVII. században hazánkban is meghonosodott. A szára akár két méter magasra is megnőhet, szép sárga virága sokáig megmarad a késő őszi napokban is. Persze nemcsak a virágja miatt érdemes a kertünkben néhány gumót elvetni, rendkívüli inulin tartalma miatt sok energiát nyerhetünk belőle, segít leküzdeni a fáradtságot, a kimerültséget.

Tudni kell még róla, hogy ásványi anyagokban, nyomelemekben, antioxidánsokban is gazdag, ezért aztán a rosszindulatú elváltozások, daganatok megelőzése érdekében is fogyaszthatjuk, sőt az áttétek kialakulását is meggátolja, késlelteti.

A magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlott csicsókát beszerezni, csökkenti a vérnyomást és serkenti a vérkeringést.

A földi alma a köszvény egyik legjobb ellenszere. A túlsúlyosok, diétázók számára remek alternatívát jelenthet a krumpli helyett. Nemcsak azért, mert alacsony a kalória értéke és sokkal egészségesebb, hanem azért is, mert nem ugrik meg tőle olyan gyorsan  a vércukorszint, mint a burgonyától, úgynevezett lassan felszívódó, hasznos szénhidrátot juttat a szervezetbe.

Fogyasztását főleg a késő őszi, téli, kora tavaszi időszakban javasolják a szakemberek, amikor egyébként is kevesebb vitamint tudunk magunkhoz venni. Aki csicsóka termesztésbe kezd, annak tudni kell, hogy egyszerre csak annyi gumót érdemes felszedni, amennyit rövid időn belül felhasznál, ugyanis  még a hűtőben is könnyen megszottyad.  Ne féljünk a fagyoktól sem, -30 Celsius fokig jól érzi magát a földben.

Vízbe áztatva az édeskés íze is eltűnik, egyébként 6-8 perc alatt puhára tudjuk főzni. A pucolásával ne kínlódjunk hosszasan, elég egy gyökérkefével alaposan tisztára dörzsölni, felesleges hámozgatni, a héja is bátran fogyasztható. Akár nyersen, reszelve, szendvicsbe, salátába is kitűnő étek.

Fotó:
muveltkert.blogspot.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?