Boros ételek
Saját boros élményeim közül a legelső családunk első szüretéhez kapcsolódik. Pedagógus szolgálati lakásunk mellett szép nagy kert is volt, ahová szüleim a gyümölcsfák mellé szőlősorokat is ültettek. Büszkén figyelték az első termést, ami kevéske volt ugyan, de a miénk! Ősszel le is szedtek pár vödörnyi gyümölcsöt, kipréselték, aztán a mustot egy nagyobbacska fazékba, a törkölyt egy lábasba tették.
Miközben a nyári konyhát takarították, megkérték Erzsikét, hogy ugyan, borítsa már ki a törkölyt. Az én kedves Nővérkém nem tudta, mi a különbség must és törköly között, fogta a fazekat, és egy laza mozdulattal kiöntötte az éves munka jutalmát a szemétdombra. Így esett, hogy az első must kóstolása nekünk csak a második szüret alkalmával adatott meg.
Mindkettőnk családjában egyébként több szőlősgazda is volt, és nagy szerencsénkre közülük él és dolgozik ma is egy nagybácsi, aki nagy gondossággal, odafigyeléssel, szorgalommal műveli birtokát. Kiváló borait családi ünnepeken kóstolgatjuk.
István nagyapja minden munka végeztével kigereblyézte patika tisztaságú szőlősorait, így azonnal tudta, ha illetéktelen vándorok tévedtek a földjére. Pistámék afféle jógyerekként néhányszor meg is tréfálták a papát, és kipróbálták, vajon mi történik, ha a frissen gereblyézett sorokban futkároznak egy jót. A gazda bizony azonnal észrevette, de a lábnyomok méretéből az illetéktelen behatolók kiléte is hamarosan kiderült, így aztán balul ütött ki ez a gyerekcsíny.
Magyarországon a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak. Országjárásunk során nem is emlékszem olyan településre, ahol ne kínálták volna büszkén saját boraikat a gazdák.
Jobbnál-jobb pincészetekben volt szerencsénk megfordulni. A mai modern technológiák mellett a legtöbb helyen a hagyományokat is őrzik. Borral teli fahordókra lecsorgó gyertyák pislákoló fényében csodálhatjuk az ódon, nemes penésszel borított pincék hangulatát.
Egy finom, kiadós étel a pince előtt, vagy a pincében elfogyasztva, hozzá a hegy leve, nincs is annál jobb – gondolnánk, pedig van! Még különlegesebb, ha az edénybe is csurgatunk egy kicsit a nedűkből, hiszen a jó magyar borok nem csak az ételek mellé ajánlatosak, de belefőzve is harmonikus ízvilágot adnak.
Egy jó tanács, amit szőlősgazdáktól kaptunk: ahogy a húsok, zöldségek, gyümölcsök frissessége, származási helye fontos a főzés során, úgy a hozzáadott borok minőségére is figyeljünk oda, akkor biztosan olyan különlegesség kerülhet ki a kezünk alól, ami után vendégeink mind a tíz ujjukat megnyalhatják!
Róka Ildikó
Vörösborban párolt töltött körte
Hozzávalók:
3 nagyobb körte, 1,5 dl vörösbor, 1 evőkanál étolaj, 25 dkg gesztenyemassza,
1 dl habtejszín, fél citrom leve, 1 evőkanál cukor, 5 dkg étcsokoládé, 2 evőkanál tej
A körtéket meghámozzuk, félbevágjuk, magházukat kivájjuk, és egy kis talpacskát vágunk mindegyikre, hogy megálljanak sülés közben. Citromlevet csavarunk rá, nehogy megbarnuljanak.
A gesztenyemasszát felaprítjuk, és tejszínnel elkeverjük.
Serpenyőben az olajon megolvasztjuk a cukrot, és ráhelyezzük a körtéket. Mindkét oldalán megpároljuk a gyümölcsöt. Hagyjuk, hogy a cukor rákaramellizálódjon, és enyhén barnás bevonatot adjon. Ekkor aláöntjük a vörösbort, és ebben többször átforgatva puhára főzzük.
A csokoládét kevés tejjel egy kisebb lábasban felolvasztjuk.
A gyümölcsöket tálba szedjük, üregükbe gesztenyekrémet nyomunk.
Gazdagon meglocsoljuk csokoládémártással, ezzel koronázzuk meg a desszertünket.
Forrás:
Móczár István – Róka Ildikó: Boros ételek – Hólabda és a többiek. Ízőrzők szakácskönyvsorozat, 8. kötet
Kiadó: Duna Könyvklub
www.dunakiado.hu
Fotó:
pixabay.com
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.