Menü

Amerikából érkezett Hungaricum

A Közép-, és Dél-Amerikában őshonos, több ezer éve termesztett chilipaprika magyar testvére ennél jóval fiatalabb, alig kétszáz esztendős, mégis hungaricum lett. A növény népszerűségét ennél sokkal jobban nem lehetne bizonyítani.

A Dél-Amerikában több mint hatezer éve termesztett, az aztékok és a maják által is kedvelt chilipaprika világhódító útjának kezdete két történelmi eseményhez kapcsolható. Az egyik a török birodalom terjeszkedése, ami megnehezítette a bors Ázsiából történő európai importját, a másik pedig természetesen Amerika felfedezése.

A chilipaprika jellegzetes ízű, csípős termése az öreg kontinens mellett Ázsiát (na és a többi földrészt) is meghódította, mindenütt komoly hatást gyakorolva a helyi gasztronómiára. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, hozzánk először a középkor végén, török közvetítéssel jutott el. Akkor még borsként (törökbors, tatárkabors) említették, a paprika nevet csak később kapta, a Szeged és Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztés beindulását követően pedig széles társadalmi körben is elterjedt. A 19. század közepétől már a magyar konyha alapvető alkotóeleme, fűszere, igazi hungaricum. A hírnevét Szent-Györgyi Albert Nobel-díja is növelte, mivel remek C-vitamin forrásnak bizonyult. Rengeteg fajtája, típusa és felhasználási módja van.

A növény csípősségét okozó kapszaicin jótékony hatásait már a legelső termesztők is ismerték. Vérnyomáscsökkentő, reumatikus fájdalmakat enyhítő, emésztést serkentő, ezek mellett különböző izompanaszok, és cukorbetegség kezelésében is hasznosítható. A kapszaicin egyébként gyógyszeralapanyag is. Tömény fogyasztásától ugyanakkor óvakodni kell, gyulladást okozhat.

Fotó:
pixabay.com

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.