Ásványi anyagok: A szilícium
- Dátum: 2013.09.04., 15:40
A szilícium létfontosságú nyomelem, amelynek az emberi szervezetre gyakorolt hatását a mai napig kutatják, főleg az immunológiában.
A Földön a második legelterjedtebb elem az oxigén után a szilícium. A természetben leginkább a vörös- és a lilahagymában fordul elő nagyobb, kimutatható mennyiségben. Érdekes, hogy a táplálékokkal kovasav formájában bejutó szilíciumot a szervezet képtelen feldolgozni, viszont ha metakovasav formájában jut be, akkor könnyedén felszívódik. A bór, a kálcium, a magnézium, a mangán, valamint a kálium jelenléte segíti a szervezet metakovasav felszívó képességét.
A legutóbbi kutatások megállapították, hogy a növényi eredetű táplálkozás több szilícium felvételére vezet, ellenben az állati eredetű, vegyes táplálkozással.
Az emberi szervezet nagyjából 1-1.5 grammnyi szilíciumot raktároz, amelyeknek a legnagyobb része a kötőszövetekben található meg.
A szilícium elengedhetetlen a kollagén és porcszintézishez, valamint a kötőszövet víz tartalmának megtartásához. Épp ezért a kozmetika ipar is szívesen használja szilikát formájában.
A szilíciumról még tudni érdemes, hogy szoros összefüggést mutat sejtlégzéssel, túladagolás esetén csökken a sejtlégzés intenzitása.
Fontos szerepet játszik továbbá a csont érésében, s amint a csontépülés befejeződik a szilícium koncentrációja is csökken helyileg. Amennyiben túladagolju a csontok ellenállása ugyancsak csökken.
Szívesen alkalmazzák még különböző bélpanaszok esetén is, mert megköti a bélcsatornákban a kórokozókat. Ugyanezen tulajdonsága miatt figyelt fel rá az immunológia is _ kimutatták, hogy a kolloidkristályok a felületükön megülő gyulladásfaktorokat megkötik.
A kutatók egyébként már a századfordulón rájöttek,hogy a szervezetben leginkább az ín- és kötőszövetben, a támasztószövetekben található meg nagy koncentrációban. Viszont esszenciális voltát csak jóval később, az 1970-es évek elején sikerült bizonyítani.
Forrás:
www.vitalitas.hu, Nagy Szabolcs fordítása
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?