Egészséges ételek - vagy csak reklám az egész? A gyümölcslevek.
- Dátum: 2013.09.01., 19:00
Szüleinktől azt tanultuk, ha egészségesek akarunk lenni reggel úgy étkezzünk, mint egy király, délben, mint egy polgár este pedig mint egy koldus. Mégis sokan egy tál gabonapehellyel kezdjük a napot- vagy épp teljes kiőrlésű vajas kenyérrel.
Számos egészségesnek kikiáltott élelmiszer pontosan az ellenkezője annak, amit a reklámokkal teletűzdelt élelmiszeripar állít, köszönhetően ezeknek a rendkívül sikeres hirdetési kampányoknak. Tudományos okokkal magyarázható, hogy mely élelmiszerek jók az szervezetünknek, s melyek nem.
Nézzük meg melyek azokat a legnépszerűbb ételeket és italokat, melyet minden gyermek és felnőtt egyaránt nagyon szeret…

Vegyük először az egészségesnek mondott, de manapság egyébként sem az olcsó kategóriát képviselő gyümölcsleveket. Ám hiába nevezik őket “egészséges” italnak, számos érdekességről szerezhetünk tudomást.
Vizsgáljuk meg például a bolti narancslevet. Ez valójában egy olyan feldolgozott folyadék, ami elenyésző hasonlóságot mutat frissen facsart gyümölcsléhez képest. A gyümölcslé elkészítése során a pasztőrözés megtizedeli a narancslé életképességét, amit nagyméretű tartályokban tárolnak, s hogy frissességét megőrizzék, az összes oxigént eltávolítják belőle. Eközben minden olyan természetes vegyület, ami a narancs ízét adja, lebomlik, megsemmisül. Ezért a legtöbb cég mesterséges ízesítő anyagokat ad hozzá a léhez, amelyek valójában kémiai parfümök. Ilyen adalékanyag például az etil-butirát. Ha egy gyümölcslé 60 napnál is tovább eltartható, akkor valószínűsíthető, hogy rengeteg cukrot tartalmaz, bár lehet, hogy nem is cukrot. Leggyakoribb adalékanyagként már nem is cukrot, hanem a sok egészségügyi problémát okozó kukorica szirupot használják. Ez az anyag bizonyítottan csökkenti a tanulási képességet és a memóriazavart okoz. Mindemellett tesztek igazolták, hogy rengeteg gyümölcslé van tele sérült gyümölcsről származó penésszel. A friss narancslének is nagyon magas a cukortartalma, így káros az egészségre. 3 dl-es belőle körülbelül 8 teáskanál cukrot tartalmaz. Ehhez képest egy doboz kólában 10 teáskanál cukor van. Az ilyen veszélyes mértékű cukorfogyasztás növeli a köszvény, a magas vérnyomás, szívbetegség, vesebetegség és számos más egészségügyi probléma kockázatát.
A konklúzió az, hogy sokkal jobban járunk, ha a gyümölcsöt egészben fogyasztjuk el, mert ilyenkor a gyümölcs cukortartalma kötődik a rostokhoz-és antioxidánsokhoz. Ha valaki tényleg egészséges gyümölcslevet szeretne inni, tegyen érte, és készítse el otthon maga a saját italát egy gyümölcscentrifuga segítségével. Garantáltan jól fog esni, és még egészséges is!
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?