Mik azok a szuperélelmiszerek?
- Dátum: 2013.07.23., 21:13
A szupertáplálékok olyan ételeket jelölnek, amelyeknek az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatása kiemelkedő, mert koncentrált formában tartalmazzák az egészségünk megőrzéséhez szükséges tápanyagokat.
A szuperételek kifejezést Nyugat-Európában már régóta elterjedt és használatos. Nálunk is egyre jobban ismertté válik, s akik egészség tudatosan élnek, azok rendszeresen fogyasztják is ezeket. Fontos megjegyeznünk, hogy a szupertáplálékokat a természetnek köszönhetjük, hiszen ezek csakis ott találhatóak meg, nem gyárilag előállított élelmiszerekről beszélünk.
A szuperétkek sokkal több értékes tápanyagot tartalmaznak, mint más gyümölcs, vagy zöldség, s a sok-sok vitamint, ásványi-anyagot, fehérjét, egyéb mikroanyagot koncentrált formában leljük fel bennük. Tudni kell még, hogy fogyasztásukkal megsokszorozhatjuk az életerőnket, energiát nyerünk belőlük, feltunningolhatjuk az immunrendszerünk, a legtöbb lúgosító és méregtelenítő hatású is.

A szupertáplálékokat jelölő kategória meglehetősen szubjektív, nincs két egyforma csoport. Azonban akad néhány olyan étek, amely szinte valamennyi csoportosításban helyet kapott. A hozzáértők szerint ilyen szupertáplálék a méhpempő, a goji bogyó, a kék-zöld alga, az olívaolaj, a lazac, a búzafű, a csírafélék, valamint az eper, a kurkuma, a fekete áfonya, a gránátalma. Sok helyütt említik még a zöld teát, a mangosztánt, a papayát is.
De lássunk néhányat részletesen is, hogy megtudjuk, miért is tartoznak a szupertáplálékok közé.
A méhpempőről úgy tartják, a szuperétktk királynője, mert nemcsak energiát nyerhetünk belőle, hanem immunerősítő, méregtelenítő hatású, ráadásul az idegrendszert is felturbózza és fizikailag is vitalizál. Több mint 120 féle vitamint, ásványi anyagot, fehérjét tartalmaz.
A goji bogyót hazánkban még nem sokan ismerik, hiszen a kínai Jangce folyó vidékén, a Himalája völgyeiben termesztik, de mintegy ötezer éve számos betegség ellenszere.
Aztán itt van az olíva olaj, amelyet a háziasszonyok és hétköznapi emberek is jól ismernek. Az olajfák olyan erősbaktérium- és vírusölő hatással rendelkeznek, hogy ellenállnak mindenféle növénybetegségnek. Hasonló erővel bír a fák termése és a belőle sajtolt olaj is.
A kurkuma a természetben előforduló leghatékonyabb antioxidáns. Jobbára mi fűszerként ismerjük és használjuk, azonban daganatellenes, valamint gyulladásgátló hatása miatt már a természetgyógyászat is előszeretettel alkalmazza.
A búzafű a világ egyik legjobb lúgosító szere, az emberiség ötezer éve használja. Nemcsak energetizál, hanem rendszeres fogyasztásával megelőzhető a cukorbetegség, a daganat, a különböző szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, de kiváló az emésztési problémákra is.
Fotó:
sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?