Szervezetünk számára nagy jelentőséggel bír a nátrium

A nátrium a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartásáért felelős, azt szabályozza. Jelentős szerepet játszik az ingerületvezetésben az izmokhoz, valamint vérnyomás szabályozásában, és néhány fontos enzim aktiválásában. A nátriumhiány émelygést, gyengeséget, izomgörcsöt, és ájulást is okozhat.

A felnőtt szervezetben nagyjából 83-97 g nátrium található, ennek körülbelül kétharmada kicserélhető formában, a test víztereiben, a sejteket körülvevő folyadékban, az úgynevezett extracelluláris térben található, a fennmaradó egyharmad pedig a csontokban és a kötőszövetekben található, kötött formában.

Sejtjeiknek nátriumra van szüksége a folyadékegyensúly fenntartásához, valamint kulcsszerepe van a normális ideg- és izomfunkciók fenntartásában. A nátrium a táplálékkal és a folyadékokkal jut be szervezetünkbe, a vizelettel és az izzadtsággal távozik. A vesék a vizeletben található mennyiség szabályozásával a testben állandó nátriumszintet tartanak fenn.

Ha a nátrium bevitele és kiürítése nincs egyensúlyban, akkor a testünkben található nátrium mennyisége, és a vér víztartalma is megváltozik. A nátriumvesztés nem jár feltétlenül a vér nátriumszintjének csökkenésével, de csökkenti a vér térfogatát. Ha a vér mennyisége csökken, a vérnyomás is csökken, a szívverés felgyorsul, szédülés, néha sokk is kialakulhat.

Ha viszont a vér térfogata megnő, akkor túl sok nátrium van a szervezetünkben. Ha túlzott mennyiségű nátrium gyűlik össze testünkben, a sejtek körüli folyadék mennyisége megnő. Ez eredményezheti a szövetek, főleg a lábfejek és a boka duzzanatainak, ödémáinak megjelenését.

A szervezetünk a szívben, az erekben és a vesékben található érzékelők segítségével érzékeli a nátrium mennyiségét. Amikor a vér mennyisége sok, a veséket a nátrium-kiürítés fokozására serkentik, ezáltal a vér mennyisége ismét normálissá értékre áll vissza. Ha a vér mennyisége túl kevés, és működésbe lépnek azok közül a mechanizmusok, melyek a vér mennyiségét növelik. Az egyik ilyen működésben a mellékveséknek van szerepe, melyek az aldoszteron nevű hormont termelik, a másik mechanizmus az agyalapi mirigy által termelt antidiuretikus hormont használja. Így a vér mennyisége arányos a szervezetben található összes nátrium mennyiségével.

A nátrium ásványi anyag elsősorban a vizelettel ürül a szervezetből, az ürítés mértéke elsősorban az elfogyasztott konyhasó mennyiség mértékétől függ. Erősen sózott étel fogyasztást, vagyis fokozott Na ásványi anyag bevitelt megfelelő mennyiségű víz elfogyasztása követi. Túlzott mennyiségű konyhasó és a vele járó víz felszívódása azonban megterheli a keringést, a szívet, és kiváltja a népbetegségnek számító magas vérnyomást. és annak következményes betegségeit. Ha a vesék kiválasztó képessége csökken, az ugyanilyen hatást fejt ki.

A nátrium szükséges átlagos napi bevitele 2,0 g. Nehéz fizikai munka végzésekor, vagy magasabb hőmérsékletű és nedvességtartalmú környezetben, amikor erősen verítékezünk, szükségletünk elérheti a 8 g is, de átlagos külső hőmérséklet esetén és nyugalomban lévő embernél is 46-92 mg nátriumot veszíthetünk. Szakemberek szerint 100 mmol/nap nátriumbevitel elegendő szükségleteink fedezésére (ez kb. 5 g konyhasót jelent), de a túlzott nátriumbeviteltől tartózkodni kell mert a népbetegségnek számító magas vérnyomás kialakulásában kiemelt szerepet játszik.

Az élelmiszeriparban alkalmazott eljárások során nagyobb mennyiségű só is kerülhet az egyes élelmiszerekbe, ráadásul a egyes konyhai eljárások, táplálkozási szokások nagy veszélyt jelentenek. Ezért az egyes emberek rendkívül magas só bevitelét mérsékelni ajánlott.A helyes táplálkozási szokások kialakítását, már gyermekkorban el kell kezdeni, nem szabad a gyermekeket az erősen sós ízű ételekre rászoktatni.

Fotó:
sxc.hu