Szója- Egy kis zöld történelem
A szója gyakran emlegetett növény manapság, főként pejoratív értelemben a génmódosítással kapcsolatban kerül szóba. Pedig a növény nem egy 21. századi találmány, valójában Kínában őshonos, ahol közel ötezer éve fogyasztják.
Mivel a szójabab fehérjében és kalciumban gazdag, elsőrangú hús-, és tejpótlék, e tulajdonsága miatt a vegetáriánusok körében is kedvelt.
A szójabab a kínai, japán, koreai konyhában alapvető nyersanyag, Európába körülbelül a 18. század elején jutott el. Az első világháborút követően terjedt el Észak- Amerikában, ahol elsősorban talajjavítás céljából ültették, mivel nitrogén megkötési képessége jelentős. A második világháború idején már proteindús táplálékként tartották számon.
Érdekesség, hogy a ’30-as években a Ford-gyárban ipari célokra is hasznosították a növényt, többek között műanyagok gyártásánál, és szójalapú festéket is előállítottak.
A 20. és a 21. század során leginkább a génmódosítással kapcsolatos vitában szerepel a szója, izgalmas, és összetett kérdés a génmódosított szója előnyei kontra hátrányai. Többek között gazdaságélénkítő és talajeróziót megfékező ereje miatt támogatják termesztését például Argentínában nagyon elterjedt.
A szójatermékek fogyasztása vitatott kérdés napjainkban is, mivel Európában elterjedése növekvő tendenciát mutat. B-vitamin, kalcium tartalma jelentős, és különféle ásványi anyagokat (például: magnézium, cink,) is rejt magában. Egészségvédő hatásait bőven taglalják különböző cikkekben, ugyanakkor vita tárgya, hogy egyértelműen csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik az emberi szervezet számára.
Fotó:
sxc.hu
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye
A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.