Mák: gyógyít és pusztít
- Dátum: 2013.02.15., 19:43
Vannak azok a típusú növények, amelyekről nehéz eldöntetni, hogy az emberiség történetét tekintve összességében pozitív, vagy negatív hatásúak.
Ezen csoport tipikus példája a mák. A kerti mákban - annak számos áldásos hatása mellett – az emberiség „sikeresen” megtalálta saját démonját, így e növény közvetve rengeteg ember szenvedéséért, haláláért felelős. Hangsúlyozzuk, közvetve. A hosszú évezredek óta fogyasztott mák ugyanis a legkevésbé tehet arról, hogy a gubója falából kinyert nedv egy remekül jövedelmező, és igencsak káros biznisz, a kábítószer kereskedelem egyik kedvelt alapanyaga.
Az érés utolsó szakaszában keletkező fehér, tejszerű nedv megszárítva (ópium) remek nyugtató, altató és fájdalomcsillapító hatással bír. Erre már az ókorban rájöttek, és széles körben igénybe vették a Közép-Ázsiában őshonos növény „szolgáltatásait”. Európában csak jóval később a középkor végén kezdett elterjedni. A mákgubó több mint húszféle alkaloidjából először a morfint sikerült kivonni, amelyet ma sem tudnak mesterségesen előállítani, viszont a heroint belőle szintetizálták. Utóbbi komoly mértékű függőséget okoz, és a 19. század végétől, Ázsiától egészen Amerikáig komoly társadalmi probléma forrása.
A mák azonban még a heroin előállítását megelőzően is bőven okozott galibát. A néhány országban kialakult széleskörű függőség és a 19. századi ópiumháborúk, amelyek során Nagy-Britannia térdre kényszerítette Kínát, megszerezve az ázsiai birodalom kikötőinek kereskedelme feletti ellenőrzést, rengeteg szenvedést és áldozatot hoztak.
Összességében ez a növény nagyon sok mindent adott az emberiségnek, hiszen az orvostudomány ma is előszeretettel használja a mákból kinyert szerek görcsoldó, köhögéscsillapító és egyéb jótékony hatását, ezzel párhuzamosan kiváló gyógyszeralapanyag, nem mellesleg fontos élelmiszernek számít. Sajnos egészségkárosító származékai legalább ennyire népszerűek.
Kapcsolódó cikkünk:
Kicsit másképp: a mákos zserbó
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?