Menü

Gyümölcsök: lúgos vagy savas

  • Dátum: 2013.02.12., 18:27

Egy ideje valóságos állóháború dúl a témában, vajon melyek azok az élelmiszerek, melyek savasítanak és melyek, amik lúgosítanak?

Gyakran hallani például, hogy a savanyú gyümölcsök, mint pl. a citrom, grapefruit, lime, stb. savasítják a vért és a szöveteket. Tihanyi László belgyógyász, kardiológus szerint valójában a citromsav, a tejsav és más savak, amik az alacsony cukortartalmú gyümölcsökben találhatók – ellentétben a magas cukortartalmú gyümölcsökkel – anionos formában vannak jelen és az emésztés során nátrium-bikarbonáttá alakulnak. Éppen emiatt ezek a savanykás gyümölcsök kifejezetten lúgosítják – és nem savasítják – a vért és a szöveteket. Lúgosítás ugyanis akkor következik be – még ha a pH alacsony is -, ha a szabad kationokat (protonok vagy savak) ellensúlyozza a felszabaduló nátrium-bikarbonát.

A belgyógyász e mellett emlékeztet a kémia egyik alapszabályára: az erős sav a gyenge savat sójából felszabadítja. A gyomorban lévő sósav erős sav, a fent említett savak gyenge savak. Tehát a gyomorsavhoz képest lúgként viselkednek, azaz a gyomor pH-ját megemelik.

Egy liter 4-es pH-jú lime juice pl. tíz a mínusz negyediken mol szabad kationt tartalmaz, azonban a felszabaduló anionok (bázis vagy lúg) semlegesítik a savakat, s így nettó lúgosítás következik be.

Ez a folyamat a magas cukortartalmú italok esetén, mint pl. a szőlőlé, körte lé, goji juice, noni juice, alma lé, stb. nem következik be, éppen a magas cukortartalom miatt, mivel szabad kationok száma jócskán meghaladja a szabad anionok számát. Ilyenkor nettó savasodás következik be – teszi hozzá Tihanyi doktor.

Ha közvetlenül a magas cukortartalmú juice fogyasztása után megmérjük a nyál vagy vizelet pH-ját, fals pozitív eredményt fogunk tapasztalni. Közvetlenül az ivást követően ugyanis 1-2 ponttal megemelkedik a nyál és vizelet pH-ja, de ennek oka, hogy a szervezet a savas folyadék hatására aktiválja puffer-rendszerét és nátrium-karbonátot bocsájt ki (pl. a nyálmirigyek), hogy semlegesítse a savakat.

dr. Robert Young szerint ennek a folyamatnak a leglátványosabb példája az, amikor a szervezet a csontokban lévő anionokat (pl. kalcium) használja fel a felgyülemlett savak semlegesítésére, ennek következménye pedig a csontok meggyengülése, a csontritkulás kialakulása, mert a szervezet legnagyobb pH puffer rendszere maga a csontváz.

Szervezetünk lúgosítása céljából fogyasszunk alacsony cukor tartalmú gyümölcsöket és zöldségeket: avokádót, citromot, grapefruitot, paprikát és kerüljük a magas cukortartalmú ételeket és italokat.

Fotó: sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?