Menü

Feketén vagy fehéren?

  • Dátum: 2013.02.12., 22:31

Valaki a rabja, a betege, másnak a cigaretta melletti elmaradhatatlan kellék. Sokaknak reggel az ágyból kikelve az első gondolatuk, más még lefekvés előtt nem sokkal is képes felhajtani egyet. Van aki feketén, van aki tejjel fogyasztja. A kávé több mint élvezeti cikk. A kávézás szenvedély. Nem árt azonban mértékkel fogyasztani.

Eredet

A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

A növény

Örökzöld cserje. Bár fajtái, a Coffea nemzetség nagy létszámú, mindössze két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. (forrás: Wikipédia)

Hatásai

Ma már a jól ismert kotyogóstól a kevésbé erős kávét adó filteresen keresztül egészen az egyesével csomagolt kapszulásig számos formája megtalálható. Bár több egész finom neskávé is kapható manapság, az igazi, szenvedélyes kávéfogyasztók ezt és a különböző automatákból kapható hatvan forintos „kávék” fogyasztását legalább olyan szentségtörésnek tartják, mint a borászok azt, amikor valaki az egri bikavérbe teszkós kólát önt.

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

Amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az alzheimer-kór, parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökkentő hatását. A kutatási eredmények számos halálozási kockázatokat csökkentő faktorral hozzák összefüggésbe a kávéfogyasztást (főként annak polifenol tartalmára utalva), mint amilyen a szív- és tüdőbetegség meg, a szívroham megelőzése és a fertőzésekkel szembeni védekezés. Testmozgás előtt fogyasztva segít felszabadítani a szervezetben elraktározott zsírt; a tüdő hörgőizmait elernyeszti, könnyíti a légzést, csökkenti az asztmás rohamok veszélyét. Kutatások szerint csökkenti a depressziót.

Ha túl sok

Mint minden más, a kávéból sem tanácsos túl sokat inni. Nem csak azért, mert így a szervezet hozzászokása miatt elveszti legfőbb hatását, azaz hogy élénkít, hanem azért is, mert felelőtlen fogyasztása növeli a stresszt, a szívkárosodás és a csontritkulás veszélyét. A koffein hatására a hasi, zsigeri erek összeszűkülnek, az agy viszont több vért kap. A koffein így a központi idegrendszerre és az agyra élénkítő hatással van; fokozza a szív- és veseműködést, gyorsítja a légzést és az anyagcserét. A magas vérnyomásúaknak, a szív- és veseelégtelenségben szenvedőknek ezért óvatosan kell bánniuk a kávéval.

Egy 7 gramm őrleményből készített eszpresszó-krémkávéban kb. 0,1 gramm koffein található. Ennek az adagnak a hatása kb. 1-5 óráig tart. Az időtartam függ a szervezet egészségi szintjétől, a megszokástól, a kávé előtt és mellett fogyasztott ételek - italok összetételétől, a koffeinnel szembeni érzékenységtől. Napi 2-3 csésze kávé, ha azt megfelelő körülmények között fogyasztjuk, egészséges frissítő ital, de 1g koffein (kb. 10 csésze) napi elfogyasztása már izgatottságot, szédülést és rosszullétet okozhat - még az egészséges, felnőtt embernek is.

A túlzott kávéfogyasztás, pontosabban koffeinbevitel – így például a kóla, és különösen a nagy divatban lévő energiaitalok is) egyéb tüneteket is produkálhat - hőemelkedés, aritmikus érverés, hőemelkedés, remegés, sőt szorongás, esetleg hasmenés. A nem megfelelőn használt koffein álmatlanságot okozva lehetetlenné teszi a pihenést, ingerlékennyé tesz. 2 - 4 g koffein hatására izomgörcsök léphetnek fel.

Néhány alapszabály

Ne igyunk kávét lefekvés előtt!
Ne igyunk napi két-három adag kávénál többet! Ez látszólag kevésnek tűnhet, de ha minden alkalommal más és más, az alkalomnak, helynek és pillanatnyi igényeinknek épp megfelelő kávéitalt iszunk, mindig jó minőségben - ez bőven elég.
Ne igyunk kávét éhgyomorra! A kávéban lévő csersavak kártékony hatással lehetnek ránk, és a kávé vízhajtó hatása sem tesz jót a gyomornak.

Kapcsolódó cikkünk:
Egy jó fekete

Fotó: sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?