Vaj kontra margarin
- Dátum: 2013.02.11., 13:51
Vaj vagy margarin? Legalább olyan régóta fennálló kérdés, amióta a margarin megszületett. Az egyik oldal szerint a vaj egészségtelen, mert túl zsíros és a koleszterinszintet is a magasba röpíti, ráadásul magasabb a kalóriatartalma is valamivel. A vajszívű vajpártiak pedig a mellett, hogy a margarint műnek találják, szerintük még rengeteg egészségre káros transzzsírsavat is tartalmaz.
Utóbbi felvetésre az a válasz érkezett, hogy a nagy kiszerelésű ipari margarinok valóban tartalmazhatnak nagyobb mennyiségben transzzsírsavat, ilyen margarinokkal azonban a fogyasztók az üzletekben nem találkozhatnak. Az ott kapható jól ismert márkájú margarinok ugyanis nem hidrogénezéssel készülnek, gyakorlatilag nem tartalmaznak transzzsírsavat és fogyasztásuk biztonságos.
„Párhuzamos” életrajzok
Egy biztos, a vaj az egyik legrégebb óta ismert tejtermék. A Biblia elbeszélése szerint Ábrahám a három férfi megvendégelésekor vajat is felszolgált; ugyanígy szerepel a vaj Dávid történetében is (ráadásul itt már a tejtermékek több fajtájával: a vajon kívül juhtúróval és tehénsajttal egyszerre találkozunk). A vajfogyasztás sokáig a jólét szimbólumának számított.
A margarint Hippolyte Mège Mouriès francia vegyész fejlesztette ki a 19. században, III. Napóleon megbízatására, a vaj olcsó alternatívájaként, elsősorban a francia tengerészet élelmezésére. Mouriés formulájában volt egy zsírtartalmú adalékanyag, amivel a vajat elkeverve gyöngyfényű anyagot kapott. Az új terméket ezért nevezte el a görög 'gyöngy' jelentésű szóról: margaritari. Margarinját faggyúból készítette. 1869. július 15-én szabadalmaztatta, majd 1871-ben eladta a szabadalmat a holland Jurgens cégnek. A termék 1872-ben került kereskedelmi forgalomba. (Forrás: Wikipédia)
Most akkor melyik a jobb?
A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Talán csak az ízlés, és sajnos, a minőségi termékek magas ára miatt az anyagiak döntenek.
A vaj valóban jóval tartalmasabb összetételű, mint a margarin, és számos, zsíroktól különböző anyagot is tartalmaz. Ugyanakkor a vaj az avasodásnak, hőkezelésnek kevésbé áll ellen, magasabb a koleszterintartalma, mint a margarinnak. A margarinok összetétele némileg egyszerűbb, az ipari feldolgozásnak jobban megfelel, koleszterint nem tartalmaz. (Az is előfordul, hogy a vajat margarinnal helyettesítik.)
A hagyományosan hidrogénezéssel (“zsírkeményítéssel”) készített margarinok az egészségre káros ún. transzzsírsavakat is tartalmazhatnak (különösen az olcsóbb árfekvésű termékek, és csak akkor, ha nagy mennyiségben vannak jelen). Az újabban előállított és drágább margarinok esetében a transzzsírsavak aránya azonban csekély. Sőt, már vannak olyan drága margarinok is, amelyek egyáltalán nem esnek át zsírkeményítésen, viszont meglehetősen drágák és zsírtartalmuk nem haladja meg a 20%-ot.
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?