Menü

Tejek és tévhitek

Talán nincs is még egy olyan élelmiszer, amiről annyi ellentmondásos írás és vélemény jelent volna meg, mint a tejről. Holott számos orvos régóta hangoztatja, a tej az egyik legegészségesebb italunk, a laikusok pedig azt mondják, elég, ha az anyatejből indulunk ki. Igaz nem szabad elfelejteni, hogy szinte minden tejnek hasonló, mégis más összetételűek.

A főként az interneten megjelenő tejjel kapcsolatos tévhiteket cáfolt meg korábban az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) is. Összegyűjtöttünk néhányat:
"Gyakorló orvosként elmondhatom, hogy az internetnek legalább annyi kára van, mint haszna" - mondta el dr. Szűcs Erzsébet egészségfejlesztő főorvos, és állítása alátámasztására népszerű online életmód és női magazinokból szemezgetett állításokat, amelyeket aztán meg is cáfolt. Íme, néhány tévhit a tejjel kapcsolatban az online médiából.

1. tévhit: a tej hizlal.

"A tej és tejtermékek fogyasztása erősen ellenjavallt a vaj kivételével. A testkontroll diéta szerint a tej nem alkalmas emberi fogyasztásra, szervezetünk képtelen ennek a megemésztésére" - írta két hónapja egy ismert online életmód magazin.
"A valóság azonban az, hogy tejfogyasztás és aktív életmód mellett nem hogy hízunk, hanem csökken a test zsírszövetállománya" - jelentette ki dr. Szűcs Erzsébet. A szakember szerint 2 deciliter 1,5 százalék zsírtartalmú tej energiatartalma mindössze 120 kcal, ami két nagyobb alma kalóriatartalmával egyenértékű. "Ráadásul egy korábbi, hat évig tartó klinikai vizsgálat azt is megállapította, hogy a testtömeg gyarapodásának két fontos kockázati tényezője a kevés alvás és az alacsony kalciumbevitel" - tette hozzá.

Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa, cáfolta azt is, hogy szervezetünk nem képes a tejet megemészteni. Tény, hogy aki felnőttként csak elvétve fogyasztja, akadhatnak problémái megemésztésével, de aki rendszeresen iszik tejet, annak szervezete hozzászokott, így nincsenek a tejjel gondjai.

2. tévhit: a tej csontritkulást okoz.

"...a tehéntej emésztéséhez sok kalciumra van szükség, így épp a fordított hatást érjük el a tejfogyasztással, jobb híján a csontjainkból vonja ki azt a szervezet. Innen nézve talán nem meglepő, hogy a legnagyobb tejtermék-fogyasztó országokban a legmagasabb a csontritkulás aránya" - írta egy népszerű online női magazin tavaly szeptemberben.
A valóság azonban az, hogy a tejben található kalcium segít a csontritkulás megelőzésében. "A tej ideális kalciumforrás, mert benne optimális és jól emészthető formában van jelen fehérje, tejzsír, D-vitamin, foszfor, egyéb vitaminok és ásványi anyagok" - mondta dr. Szűcs Erzsébet. A tej tehát ideális közeg, hogy a benne lévő kalcium felszívódjon, és beépüljön csontjainkba. Ezt támasztja alá az a 2002-es kutatás, amely azt találta, hogy a tejivó gyerekek magasabbra nőttek, nagyobb volt a csonttömegük és a csontok ásványianyag-tartalma.
A napi szükséges 1000-1200 mg kalcium bevitelére a szakemberek a tej mellett zsírszegény sajtok fogyasztását ajánlják.

3. tévhit: a tej szív- és érrendszeri betegségeket okoz.

"A felnőttek esetében ízületi gyulladás, szív-érrendszeri betegségek, arc- és homloküreg gyulladás, valamint a lymphoma és a rák kialakulásának elősegítése áll a bűnlajstromon" - írta tavaly szeptemberben egy ismert online női magazin.
Ezzel szemben egy 22 éven át tartó japán vizsgálat azt találta, hogy a rendszeresen tejet ivóknál 50 százalékkal kevesebb agyvérzés történt. Egy 2002-es magyar kutatás szerint a tejben lévő szfingolipid növeli a HDL-koleszterin (védő) szintet, ami a konjugált linolsavval (CLA) együtt csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
"Azt is tudjuk, hogy a kalcium a tejfehérjékkel együtt, illetve a magnézium és a kálium csökkentik a vérnyomást, a tejben lévő D-vitamin pedig gátolja az érszűkületek kialakulását" - tette hozzá a főorvos.

4. tévhit: A dobozos tejeket vízzel hígítják és tartósítószerrel tömik, hogy eltarthatók legyenek

Ezzel szemben a tény: a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre írható rá, hogy tej, amely kizárólag tejet és semmi mást (sem tejport, sem vizet) nem tartalmaz.

5. tévhit: Az ultrapasztőrözött (UHT) tejben sok a tartósítószer, ráadásul a legvadabb, a magas E számú készítmények hemzsegnek benne.

Ehhez képest az az igazság: az UHT tejek nem a tartósítószerek miatt tarthatók el hosszú ideig, hanem a hőkezelési eljárás és a csomagolás következtében, ami megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen. Az UHT technológia, vagy másképpen ultrapasztőrözés során a tejet 2-3 másodpercen át 135-137 fokra hevítik, majd gyorsan lehűtik. Az eljárás során az összes mikroorganizmus elpusztul, így a kezelt tej szobahőmérsékleten 3-6 hónapig eltartható lesz.

Fotó: sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?