Nem csak friss gyümölcs helyett
- Dátum: 2013.01.17., 09:46
- Németh Attila
Saját tapasztalat alapján állíthatom, ha az emberre, de főként a nőkre(!) rátör a jól ismert édesség utáni vágy, és nem csokoládéval szeretnék tompítani, hanem valami egészségesebbel, aszalt gyümölcsöt kell fogyasztani. A vitaminokban gazdag csemege különösen ilyenkor, a téli időszakban remek választás.
Természetesen nem érdemes összehasonlítani a lédús, friss déligyümölcsöket az aszaltakkal, de ha már tényleg unjuk a banánt, és még inkább az ilyenkor aktuális citrusféléket, érdemes szétnézni az aszalt gyümölcsök egyébként egyre szélesebb választéka között.

Kalóriatartalmuk ugyan némileg magasabb, mint a friss gyümölcsöké, hiszen kivonták belőlük a vizet, ezért mindent koncentráltan tartalmaznak, viszont így intenzívebb az ízük, és valóban elaltatja, - ha csupán kis időre is - az édesség utáni vágy kisördögét. Magas cukortartalmuk miatt ugyanis tényleg édesek. Ezen kívül a legjobb rostforrások közé tartoznak, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy kitisztítják az emésztőrendszerünket.
Igen széles a választék, a szerencsésebbek például nem használták fel az összes, netán még az ősszel, saját maguk(!) által aszalt szilvát a karácsonyi gyümölcskenyérbe és még maradt. A szilva ugyanis különösen jó emésztésserkentő, sok folyadékkal fogyasztva serkenti a gyomor és bélműködést, így kiváló ellenszere a székrekedésnek. A-vitamintartalmának köszönhetően pedig a bőr, a haj és köröm állapotára is jó hatással van. A sárgabarack is rendkívül gazdag A-vitaminban, ráadásul sok ként is tartalmaz, ami szintén szépíti a bőrt, erősíti a hajat, körmöt.
A legközismertebb – és árban is legelérhetőbb - a mazsola, amely magas vastartalma miatt ajánlott. Ez utóbbi pedig nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, milyen gyakori a nőknél a vashiány. A szőlő aszalt változata a szilvával egyetemben remek antioxidáns. Tartalmát tekintve értékesebbnek számít a vörös szőlőből készült változata, melynek héja bioflavonoidokat és P-vitamint tartalmaz. Utóbbi – C-vitaminnal együtt – gyulladásgátló, baktérium és vírusölő.
Az aszalt gyümölcsöket fogyaszthatjuk magukban, de joghurtba téve is ízletes és egészséges finomság.
A témával kapcsolatos következő cikkünkben többek között a füge és a datolya pozitív tulajdonságait mutatjuk be.
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?