Gyermekkori táplálkozás veszélyei

A felnőttkori megbetegedések nagy része összefüggésbe hozható a helytelen gyermekkori táplálkozással.

Az egészséges táplálkozással kapcsolatos szokások kialakítását nem lehet elég korán elkezdeni. Már a szoptatás után, az első perctől kezdve érdemes odafigyelni, hogy mit adunk a gyereknek, és ezzel milyen szokásokat kezdünk kialakítani.

A felnőttkorban kialakuló szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, a gyomor- és bélrendszerei megbetegedések egy része is visszavezethető rossz táplálkozásra. Nagy részben befolyásolja ezt természetesen a genetikai hajlam, de ha a hajlam megvan, a helytelen táplálkozásnak különösen nagy szerepe van a betegségek kialakulásában.

A helytelen táplálkozás és a csontritkulás kialakulása is összefüggésbe hozható, ezért már gyermekkorban nagyon fontos a megfelelő kalcium és D-vitamin bevitel, amit elsősorban a tejtermékek fogyasztásával tudunk megoldani. Míg a cola megköti a kalciumot, addig a tej, a joghurt, a kefír, a sajt, a túró remek kalcium forrás, a D-vitamin pedig segíti a kalcium felszívódását és beépülését. A csontritkulás másik legjelentősebb elősegítője a mozgásszegény életmód, éppen ezért a rendszeres sportolást is minél előbb érdemes beépíteni gyermekeink mindennapjaiba.

Az szinte magától értetődik, hogy az elhízásban nagy szerepe van a helytelen táplálkozási szokásoknak, de a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívinfarktus, az agyvérzés, az érelmeszesedés, a csontritkulás és a daganatos megbetegedések egy része is megelőzhető lenne a gyerekkorban kialakított helyes táplálkozással.

Melyek a legjellemzőbb hibák a gyermekek táplálkozásában? Először is a helytelenül táplálkozó gyerekek túl sok cukrozott üdítőt fogyasztanak, ugyanakkor nagyon kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek. Az iskolás gyerekek körében kedveltek a cukros üdítők, csokik, cukrok, chipsek, kevesen visznek magukkal gyümölcsöt, és az iskolák többségében kínált ebéd sem nyújt megfelelő és elegendő táplálékot a gyerekeknek.

A sovány húsok (csirke, pulyka, stb.) helyett kedvelt húsfajta a sertéshús, és a konyhában is sokan előnyben részesítik az állati zsiradékokat a növényi helyett. Az állati eredetű fehérje bevitele elengedhetetlen, de egészséges a nálunk kevésbé elterjedt szójafehérje is.

Kevesen esznek teljes kiőrlésű, rozs, barna vagy magvas kenyereket, a legtöbben még mindig fehér vagy félbarna kenyeret fogyasztanak. Káros jelenség, hogy az ételeink túlsózottak, amin csak ront a gyerekek körében népszerű ropik, chipsek, pattogatott kukoricák és hasonló rágcsálnivalók nagy mennyiségű fogyasztása.

Alacsony a fehérje- és a rostbevitel, miközben magas a szénhidrát, elsősorban a cukor fogyasztás. Kevés ásványi anyagot viszünk be a szervezetünkbe, a telített zsírsavak magas bevitele miatt viszont magas a koleszterinbevitel is. Nem kell elhízottnak lenni ahhoz, hogy magas legyen a koleszterinszintünk, de a koleszterinben gazdag ételek fogyasztásának csökkentése mellett az is segíthet, ha sok rostot fogyasztunk, és nem sütünk, hanem főzünk vagy párolunk. A rostbevitelt a legkönnyebb a friss gyümölcsökkel és zöldségekkel megoldani, de az olajos magvak, mint a dió, mogyoró, tökmag, napraforgó mag is könnyen beépíthetőek az étrendbe.

Az állati eredetű zsiradékok helyett ajánlott a növényi eredetű, telítetlen zsírsavak fogyasztása, valamint a kevésbé elterjedt Omega3 zsírsavak bevitele, melyeknek elsődleges forrása a tengeri halak. Ezzel csökkentjük a koleszterinszintünket, és megelőzhetjük a szív- és érrendszeri megbetegedéseket is. Szerencsés már gyerekkorban beépíteni a táplálkozásba a rendszeres halfogyasztást.

Fotó: sxc.hu