Mossuk meg a déligyümölcsöt!
- Dátum: 2013.01.03., 16:29
- Németh Attila
A tél hazánkban részben a déligyümölcsök szezonját is jelenti. Azonban nem árt vigyázni, főként a felületkezelt gyümölcsök esetén - figyelmeztetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A Nébih szerint fokozottan kell ügyelni a citrusfélék héjának felhasználásakor, mert a távoli helyekről Magyarországra kerülő gyümölcsökön felületkezelést végeznek, így a héj alkalmatlan lehet a fogyasztásra – írja a Nébih.
A hivatal közleménye szerint a karácsony és a sütemények szinte elképzelhetetlenek a citrusfélék nélkül, kevesen tudják azonban, hogy a távoli termőhelyekről Magyarországra kerülő gyümölcsök a 2-3 napos szállítás során megromlanának, ha a leszedés után nem végeznének rajtuk felületkezelést, és nem látnák el felületüket kiszáradást gátló védőréteggel.
A felületkezelés engedélyezett gombaölő hatású növényvédőszerek felhasználásával és viaszbevonással történik, de előfordul, hogy növényvédőszer nélkül, csak viaszréteggel vonják be a gyümölcsöt. A viaszréteg lehet mesterséges vagy természetes viasz, az utóbbi általában méhviasz alapú. A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héjára biztosan viaszt visznek fel - hívja fel a figyelmet a Nébih.
Azt, hogy a gyümölcs csak viasz védőréteggel bevont, vagy növényvédőszerrel is kezelték-e, a termék címkéjén, vagy az üzletben a hozzá kapcsolódó feliraton fel kell tüntetni. Ugyanígy azt is közölni kell a vásárlóval, ha a héj fogyasztásra alkalmatlan, mivel a növényvédőszer a héj illóolajához kötődik, és a viaszbevonás miatt később már nem lehet lemosni - ismerteti a hivatal. A közleményben hozzáteszik azt is: ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, körültekintően kell eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni.
A Nébih szerint az üzletekben található aszalt, vagy kandírozott citrushéj-készítmények csak felületkezelés nélküli gyümölcsből készülhetnek, ezért süteményeknél javasolt a friss reszelt héj helyett ezek használata. A termék címkéjének ellenőrzésével lehet meggyőződni a gombaölőszer-mentességről.
Forrás:MTI
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?