Menü

Edzés és étkezés: Mit és mikor együnk?

Edzés előtt szénhidrátot, tréning közben folyadékot, edzés után pedig elsősorban fehérjét érdemes fogyasztanunk.

Ha magas intenzitású, komoly erőkifejtést igénylő sporttevékenységet végzünk, akkor különösen fontos odafigyelnünk arra, hogy mikor és mit eszünk az edzés előtt, közben és után. Ez nagyban befolyásolhatja az edzéseink teljesítményét és hatását egyaránt.

Edzés előtt kb. 1,5 órával iktassuk be az étkezést. Az edzéshez túl közel azért nem érdemes tennünk az étkezést, mert az emésztés egy nagy kalóriaigényű folyamat, és ha túl sok energiát használ fel erre a szervezet, akkor kevesebb marad az edzésre, ráadásul a vérbőség is kisebb lesz. Ha túl sok idő telik az edzés előtt, akkor az étkezés során bevitt táplálékból nyert energiaszintünk lecsökken, aminek következményeként csökken az erőnk.

Edzés előtt mindenképpen érdemes szinhidrátot fogyasztani, viszont elsősorban az alacsony glikémiás indexűeket részesítsük előnyben, mert így edzés közben egyenletes marad a vércukorszintünk. Fogyasszunk teljes kiőrlésű kenyeret, spagetti tésztát, barnarizst vagy kukoricát. A magas glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztása után hirtelen felszökik a vércukorszintünk, viszont nagyon gyorsan vissza is tud zuhanni, ami nem lesz jó hatással az edzésteljesítményünkre. Kerüljük a fehér kenyeret, a burgonyát, a kekszeket. Nyugodtan fogyaszthatunk gyümölcsöket is edzés előtt, ilyenkor is érdemes az alacsony glikémiás indexűeket választani, például banán helyett együnk almát. A fehérjeforrások közül tejtermékeket, halakat vagy tojást válasszunk. A zsírsavak bevitelét növényi olajokkal, például olivaolajjal vagy szezámmagolajjal oldjuk meg.

Edzés közben leginkább az elveszített folyadék pótlására figyeljünk oda. Ne cukros üdítőket fogyasszunk, hanem vizet vagy alacsony szénhidráttartalmú izotóniás italokat. Inkább többször igyunk keveset, nehogy hirtelen puffadást okozzon a sok folyadék. Léteznek speciálisan edzés közbeni fogyasztásra tervezett táplálék kiegészítők is, ezek fogyasztása élsportolóknak, edzői és orvosi javaslatra ajánlott.

Edzés után az elveszített folyadék pótlása mellett fontos a mielőbbi fehérjefogyasztás. Legkésőbb fél órával edzés után javasolt a fehérjefogyasztás a hiányállapot kialakulása miatt, amit tejtermékekkel, sovány húsokkal tudunk megoldani, vagy táplálék kiegészítővel. Ezek közül a leghatékonyabbak a kevert fehérje és szénhidrát turmixok, melyek együttesen segítenek feltölteni az izmok glikogénraktárait. Ha csak turmixot fogyasztunk közvetlenül edzés után, akkor 1-2 órán belül egy főétkezést érdemes beiktatni a teljes értékű táplálkozás érdekében.

Fotó: sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?