A klórozás allergiához vezet?
- Dátum: 2012.12.09., 05:28
- Németh Attila
Az ivóvíz klórozása során keletkező diklórfenolok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre több embernél jelentkezik élelmiszerallergia - vélik amerikai kutatók.
A New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem munkatársai tanulmányukban úgy találták, hogy gyakoribb volt az élelmiszerallergia azoknál az embereknél, akik vizeletében magasabb volt a rovarirtó szerekben is alkalmazott diklórfenolok szintje.
Egy 2005-2006-ban készült nagyszabású amerikai egészségügyi felmérésben megállapították, hogy a bevont mintegy 10 ezer ember közül minden negyediknek, 2548 embernek a vizeletéből kimutatható volt diklórfenol. Ebből a csoportból 2211 embert vontak be a mostani tanulmányba, amelynek eredményét az Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szakfolyóiratban ismertették.
A vizsgált emberek közül 411-nek volt élelmiszerallergiája és 1016-nak környezeti allergiája. Az elemzés azt mutatta, hogy 80 százalékkal gyakoribb volt az élelmiszerallergia azoknál, akiknél a legmagasabb diklórfenolszintet mérték (a felső negyed) az alsó negyedbe került résztvevőkhöz képest.
A csapvizet helyettesíthetjük ugyan palackozott vízzel, ám máshonnan is jut a szervezetünkbe a diklórfenolokból. "Egyéb diklórfenolforrások, például a rovarölővel kezelt gyümölcsök és zöldségek, nagyobb szerepet játszhatnak az élelmiszerallergia kialakulásában" - idézte Elina Jerschow allergológust, a kutatás vezetőjét az EurekAlert című amerikai tudományos portál.
Forrás: MTI, eurekalert.org
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?