Ennyi alvásra van szüksége egy iskolásnak
- Dátum: 2026.09.16., 05:56
- Martinka Dia
- képek: pexels
- alvás, alvászavar, családi rutin, esti rutin, fáradtság, gyerekek alvásigénye, gyerekek egészsége, iskolakezdés, iskolás gyerek, kamaszok alvása, képernyőhasználat, kialvatlanság, koncentráció, pihentető alvás, szülők, tanulás
Az iskola kezdete sok családban egyet jelent a korábbi keléssel, a sűrűbb délutánokkal és az esti lefekvés körüli vitákkal. A gyerekeknek azonban nem csupán a tanuláshoz, hanem a testi-lelki fejlődéshez is elegendő alvásra van szükségük. Ha rendszeresen kevesebbet alszanak a kelleténél, annak a hangulatuk, a figyelmük és az iskolai teljesítményük is megérezheti a hatását.
Az alvásigény életkoronként változik. A 6–12 éves iskoláskorú gyerekeknek általában 9–12 óra alvásra van szükségük egy nap alatt. A kamaszoknak is sok pihenésre lenne szükségük: számukra a szakemberek többnyire 8–10 óra alvást tartanak ideálisnak.

Ez elsőre soknak tűnhet, különösen egy olyan családban, ahol a gyereknek iskola után különórája, sportedzése, házi feladata és még egy kis szabadideje is van. Ha azonban reggel például hat órakor kell kelnie, a kilenc-tíz órás alvás biztosításához este nyolc-kilenc körül már ágyban kellene lennie. Kamaszoknál ugyanez a korai ébredés szintén komoly kihívást jelenthet.
A probléma nem egyedi: a magyar gyerekek jelentős része rendszeresen fáradt, és sok családban nehéz megtalálni az egyensúlyt az iskola, a különféle programok, a képernyőhasználat és a pihenés között. A tartós kialvatlanságot nem mindig könnyű felismerni, hiszen a gyerek nem feltétlenül mondja azt, hogy álmos.
Sokszor éppen ellenkezőleg: egy fáradt gyerek nyűgösebb, ingerlékenyebb vagy figyelmetlenebb lehet. Nehezebben koncentrál, lassabban végzi el a feladatait, könnyebben elveszíti a türelmét, és akár a motivációja is csökkenhet. Az alváshiány tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki reggel nehezen kel fel.
Az esti mobilozás, videojátékozás vagy videónézés sok gyerek napjának természetes része lett. A gond akkor kezdődik, ha emiatt későbbre tolódik a lefekvés. A képernyő előtt töltött idő ráadásul könnyen „észrevétlenül” meghosszabbodik: egy videóból lesz még egy, egy játékból még egy kör. Éppen ezért sokat segíthet, ha a családban kialakul egy esti rutin. A lefekvés előtti utolsó időszak már ne a pörgésről szóljon, hanem a fokozatos megnyugvásról. Egy rövid olvasás, beszélgetés, fürdés vagy halk zene is segíthet abban, hogy a gyerek könnyebben ráhangolódjon az alvásra.

Gyakori megoldás, hogy a gyerek hétköznap kevesebbet alszik, hétvégén pedig délig próbálja bepótolni. A plusz pihenés természetesen jól jöhet, de nem helyettesíti teljesen a rendszeres, megfelelő mennyiségű éjszakai alvást.
A szervezet számára az állandó ritmus is fontos. Érdemes ezért hétvégén sem teljesen felborítani a megszokott lefekvési és ébredési időt. Nem szükséges percre pontos menetrendet kialakítani, de a nagy eltéréseket jobb kerülni.
A gyerekek esti szokásaira a családi minta is hatással van. Ha a szülő is rendszeresen késő estig dolgozik, telefonozik vagy tévézik, nehezebb lehet elfogadtatni a gyerekkel, hogy neki már ideje aludni. Az esti nyugalom ezért az egész család számára hasznos lehet.
A megfelelő alvás nem elvesztegetett idő. Éppen ellenkezőleg: a kipihent gyerek könnyebben figyel, türelmesebb lehet, jobban tud tanulni, és a napközbeni programokhoz is több energiája marad. Az iskolakezdés időszakában különösen érdemes ezért újragondolni az esti rutint, és megnézni, hogy a gyerek valóban megkapja-e azt a pihenést, amire a fejlődéséhez szüksége van.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Amikor a gyerek felvételizik, de a szülő sem tud aludni
Este van. A gyerek már lefeküdt, de a szülő még mindig a felvételi tájékoztatót böngészi. Melyik iskola legyen az első? Hány pont kellhet? Mi történik, ha nem sikerül olyan jól a matematika? Vajon jó döntés lenne a gimnázium, vagy inkább egy technikum? És a legnagyobb kérdés: mi lesz, ha nem veszik fel?
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.