Menü

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát. Bár a hajlamot nem tudjuk megváltoztatni, életmódunkkal nagyon sokat tehetünk azért, hogy a visszerek megjelenését késleltessük, vagy akár megelőzzük.

A visszér akkor alakul ki, amikor a vénák falai és billentyűi meggyengülnek, így a vér nehezebben jut vissza a szív felé. Emiatt a vér pangani kezd, a vénák kitágulnak, később pedig jól látható, kanyargós erek jelenhetnek meg a lábakon. Kezdetben csak nehézláb-érzés, feszülés, estére jelentkező bokaduzzanat vagy enyhe fájdalom figyelmeztethet a problémára.

Mozogjunk minden nap!

A rendszeres testmozgás az egyik leghatékonyabb módszer a visszér megelőzésére. Nem kell maratont futni: már napi 30 perc tempós séta, kerékpározás, úszás vagy nordic walking is jelentősen javítja a vérkeringést. Ezek a mozgásformák aktiválják a láb izompumpáját, amely segíti a vér visszaáramlását a szív felé.

Ha ülőmunkát végzünk, legalább óránként álljunk fel néhány percre, sétáljunk egy kicsit, vagy végezzünk egyszerű bokakörzéseket és lábujjhegyre emelkedéseket.

Kerüljük a hosszú egyhelyben állást vagy ülést!

A tartós egyhelyben állás és ülés jelentősen megterheli a vénákat. Ha munkánk ezt megköveteli, próbáljunk időnként testsúlyt váltani egyik lábunkról a másikra, illetve mozgassuk át a bokánkat. Ülés közben ne tegyük keresztbe hosszú időre a lábunkat, mert ez ronthatja a vérkeringést.

Figyeljünk a testsúlyunkra!

A túlsúly extra terhet ró a lábak vénáira. Már néhány kilogramm fogyás is érezhetően csökkentheti a lábak terhelését. Az egészséges étrend, amely sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és elegendő folyadékot tartalmaz, nemcsak az általános egészségnek, hanem az erek állapotának is kedvez.

A folyadékfogyasztás sem elhanyagolható

A megfelelő hidratáltság hozzájárul ahhoz, hogy a vér ne váljon túl sűrűvé, így könnyebben áramolhat az erekben. Nyáron, meleg időben különösen fontos odafigyelni a napi folyadékbevitelre.

Pihentessük felpolcolva a lábunkat!

Egy hosszú nap után érdemes 15–20 percre a szív szintje fölé emelni a lábakat. Ez segíti a vér visszaáramlását, csökkenti a duzzanatot és a feszítő érzést. Már egy párna is elegendő lehet a lábak alá.

Válasszunk megfelelő cipőt!

A kényelmes, jól tartó cipő sokat számít. A nagyon magas sarkú cipők tartós viselése nem kedvez a láb izompumpájának működésének. A teljesen lapos talp sem mindig ideális, általában a 2–4 centiméteres sarokmagasság tekinthető kedvezőnek.

A kompressziós harisnya hasznos segítség lehet

Akik örökletes hajlammal rendelkeznek, várandósak, vagy sokat állnak a munkájuk során, orvosi javaslatra kompressziós harisnyát is viselhetnek. Ez kívülről enyhe nyomást gyakorol a lábra, ezzel segítve a vénák működését és a megfelelő véráramlást.

Kerüljük a túlzott meleget!

A forró fürdők, a hosszú szaunázás és a tartós napozás kitágíthatja az ereket. Nyáron különösen jól eshet a lábak hűvös vízzel történő leöblítése, amely felfrissíti a keringést.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha rendszeresen jelentkezik lábdagadás, fájdalom, görcs, bőrelszíneződés vagy már látható, kitágult visszerek jelennek meg, érdemes érsebész vagy angiológus szakorvos véleményét kérni. A korai felismerés segíthet megelőzni a súlyosabb szövődményeket.

A visszér megelőzése nem egyetlen csodamódszeren múlik, hanem a mindennapi szokásokon. A rendszeres mozgás, az egészséges testsúly, a megfelelő folyadékfogyasztás és a lábak időnkénti pihentetése együtt jelentősen csökkentheti a kialakulás kockázatát. Lábaink egész életünkben szolgálnak bennünket – érdemes már ma tenni azért, hogy hosszú távon is egészségesek és fájdalommentesek maradjanak.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai

A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.

Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?

A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?