Menü

Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?

A tudatos táplálkozás egyre népszerűbb napjainkban, az pedig egy örök trend, hogy az emberek szeretnének minél egyszerűbb módszerekkel kordában tartani a testsúlyukat és a lehető legjobban kinézni. Többek között emiatt az egyik leggyakrabban választott dolog a kalóriaszámlálás, amely a számtalan erre szakosodott alkalmazásnak köszönhetően egyre egyszerűbb és mindennapibb dologgá vált. Ennek a lényege, hogy pontosan nyomon követjük a napi étkezéseket, nassolásokat és folyadékbevitelt.

Ez első ránézésre egy teljesen logikus és jól működő megoldásnak tűnhet, hiszen, ha kevesebb kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elégetünk, akkor fogyni fogunk, ha pedig többet, akkor hízunk. A valóság azonban ennél egy fokkal árnyaltabb, hiszen a számolgatásnak nem csak előnyei, hanem árnyoldala is van.

Ennek a módszernek az egyik legnagyobb előnye, hogy tudatosabbá teszi az embert az étkezéseiben, sokan például ilyenkor döbbennek rá, hogy egy-egy apró nasi, vagy egy pohár cukros üdítő milyen sok plusz energiát jelent a napi kalória bevitelben. A kalóriaszámlálás tényleg hatékony eszköz lehet a fogyásban, a pontosabb nyomon követés megkönnyíti a kalóriadeficit fenntartását, amely a testsúlycsökkentés alapja. Sokak számára motiváló látni a grafikonokat, a napi célszám teljesítését és könnyebben felismerek ennek köszönhetően a rendszertelen étkezési szokásokat, vagy a túl sok feldolgozott élelmiszer fogyasztását.

Mindezek mellett azonban érdemes nem elhanyagolni a tényt, hogy az egyik legnagyobb probléma a kalóriaszámolással a pontosság hiánya. A főzés során felhasznált olaj mennyisége, az adag nagysága, az éttermi fogások összetétele mind olyan tényezők, amelyek torzíthatják a valós eredményeket. Ráadásul a különböző összetevők és ételek nem csak energiát, hanem hasznos tápanyagokat is tartalmaznak, amelyeket a pusztán csak kalóriák figyelembevételével könnyű háttérbe szorítani. Nem mindegy ugyanis, hogy ötszáz kalóriának megfelelő csokoládét eszünk meg, vagy ugyanolyan energiatartalmú zöldségekkel, sovány fehérjével és teljes kiőrlésű gabonával készült ételt fogyasztunk el.

A pszichés hatások szintén nem elhanyagolandóak, vannak olyan emberek, akik számára a napi számolgatás könnyen kényszerré válhat, és minden falat, amelyik nem fér bele az előre megszabott keretbe bűntudatot okozhat. Ez hosszútávon evészavarok kialakulásához és szorongáshoz is vezethet, különösen azok számára lehet veszélyes, akik már korábban is valamiféle testképzavarral küzdöttek.

Ezen kívül a mértékletesség is fontos, hiába tesz minket boldoggá, hogy be tudtuk tartani minden nap az adott kalóriaszámot, nyugodtan engedjünk meg magunknak csalónapokat, illetve ne utasítsunk vissza emiatt programokat. A legfontosabb, hogy tudjuk ezt a módszert is a saját képünkre formálni, hogy minél tovább és rendszeresen végezzük, aminek segítségével tényleg pozitív változás következhet be.

A kalóriaszámlálás egy hasznos, de nem tökéletes eszköz. Életmódváltás esetén fontos, hogy azt is figyeljük mit eszünk, nem csak azt, hogy mennyit. Érdemes lehet egyeztetni egy szakértővel, illetve, ha változást szeretnénk elérni, akkor akár csak legalább egy kevés otthoni edzést bevezetni a mindennapjainkba.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.