Személyiségtípus kisokos. Mit árulhat el rólunk négy betű?

Milyenek vagyunk mi valójában? Biztos mindenki ismeri a különböző játékos és összetettebb személyiségteszteket, ennek része, hogy például valaki introvertált, extrovertált, csapatkapitány vagy inkább csapattag. Különböző hobbi típuselméleti próbálkozásokkal rengetegszer találkozni. Azonban kérdéses, hogy a valóságban mennyire komplex egy ember lelkivilága?

A leginkább ismert a Carl Gustav Jung által kidolgozott lélektani típusok elmélete, majd később ehhez csatlakozott az Isabel Briggs Myers és édesanyja, Katharine Cook Briggs által kialakított Myers–Briggs rendszer (MBTI). Bár maga az ötlet, hogy egy teszt megmondja, melyik kategóriába tartozom, és ezáltal milyen is vagyok valójában, csábítóan egyszerű önismereti kiskapunak hangzik, mégis érdemes a helyükön kezelni ezeket a tapasztalatokat. Ugyanis még ha fontos felismerésekhez is vezethet önmagunk lelki besorolása, teljes képet aligha ad rólunk. Ez annak köszönhető, hogy nagyon-nagyon kevés, de talán egyetlen olyan ember sem létezik, aki pontos megfelelője lenne egy-egy kategóriának. Egyediek vagyunk: olyan árnyalatok, személyes jellemzők tesznek teljessé, amiket egyetlen kérdőív sem képes tökéletes pontossággal visszatükrözni. Mit adhat hát nekünk egy teszt, és a hozzá tartozó „kezelési útmutató”?

A négy pszichológiai dimenzió

A Myers–Briggs rendszer (MBTI) négy pszichológiai dimenzió alapján különböztet meg tizenhat személyiségtípust abból kiindulva, milyen adottságaink dominánsak egy területen. A következőképpen épülnek fel a szempontok:

Extrovertált (E) – Introvertált (I): Ez a dimenzió mutatja meg, milyen mértékben jellemző ránk, hogy a világból és a kapcsolatainkból merítjük az energiát, vagy introvertáltként inkább a belső életünkből szerzünk ösztönzést.
Gondolkodó (T) – Érző (F): Míg a gondolkodók a tények és a realitás talaján érzik igazán otthon magukat, az emocionálisabbak inkább a jelenségek közötti összefüggéseket, a mögöttes jelentést és a rejtőzködő lehetőségeket keresik.
Tapasztaló (S) – Intuitív (N): A tapasztaló döntéshozók többnyire barátságos kisugárzással bírnak, és igen nagy a harmónia iránti szükségletük. Az érzelmesebb döntéshozók személytelenebbek és tárgyilagosan gondolkodnak.
Megítélő (J) – Észlelő (P): A megítélő típusok szeretik a dolgaikat elintézni és lezárni. Az észlelőbbek lazábbak, emiatt hajlamosak nyitva tartani az ügyeiket, és még várakozni egy-egy döntés előtt.

Mit jelent az, hogy kategóriákba kerülünk?

A teória lényege, hogy az egyes dimenziók végpontjainak a kombinációjából jön tehát létre a tizenhat személyiségtípus. Egyik jellemforma sem több vagy jobb a másiknál, mindegyikre egyformán szükség van. Az olyan rövidítések, mint a sokszor hallott INTP, ISFJ, ENFP, ESFJ a fent említett betűkből áll össze. Az elnevezések mind az emberi vonások jellegzetességeit sűrítik magukba. Emellett a besorolásokhoz tartozó jellemzőket olvasva talán már egy teszt elvégzése előtt is sejthetjük, hogy nagyjából mi is lenne a mi saját négy betűnk. Az is valószínű, hogy rögtön eszünkbe jut valaki, akit ismerünk és aki éppen a dimenzió másik végén helyezkedik el. Nem véletlen, hogy a megismerés mellett az is fontos, hogy más csoportokba tartozó emberekkel is megértessük magunkat, hiszen ez a mindennapjaink részét is képezi.

A kommunikáció, a megértés rendkívül fontos, amikor megtapasztaljuk a közeli kapcsolatainkban bekövetkező és a különbségeinkből fakadó súrlódásokat. Ezek azok a helyzetek, amikor különösen sokat számít, van-e valamiféle kezelési útmutatónk önmagunkhoz és a másikhoz, amelyben a személyiségtípusok ismerete nagy segítséget tud nyújtani.

Felmerülhet a kérdés, hogy mennyire „mér” pontosan egy teszt, ami csak bizonyos megadott jegyek, kifejezések alapján kategorizálja be az embereket. A dimenziók túlságosan esetlegesek, a hozzájuk tartozó leírások pedig egyszerűsítettek, ami nem tükrözi tökéletesen egy adott személy összes belső jelét. Mondhatjuk azt is, hogy a helyes hozzáálláson múlik az eredményeink értelmezése. Ha valaki csalni akar egy-egy ilyen kérdőíven, mondjuk egy társkereső alkalmazásban, vagy munkahelyen, akkor csak önmagát csapja be, előbb-utóbb úgyis megjelenik a valódi énje és az elrejteni kívánt érzelmei.

Fontos, hogy nyitottak maradjunk a különböző személyiségtesztek kitöltésére, ha erre kérnek minket valamilyen formális helyen. Ne tartsuk el magunktól azokat a tulajdonságokat sem, amiket nem könnyű elfogadni – legyen bátorságunk azt is meglátni, amin még dolgozni kell. Belső világunk megismerésébe csak ezzel a nyitott és bátor szemlélettel érdemes belevágni, különben azon kaphatjuk magunkat, hogy éveket vesztegetünk arra, hogy valódi önismeret helyett csak önigazolást és önmagunkkal szembeni magyarázatot keresünk.