A sarki fény születése és színei
- Dátum: 2025.06.03., 20:28
- Szabó Máté
- képek: pexels
- égbolt, fényjáték, látvány, Norvégia, sarki fény
Hazánkban csak rendkívül ritkán láthatunk sarki fényt, mégis szinte mindenki ismeri. Erőssége és láthatósága sok tényezőtől függ, lényegében három dolog elengedhetetlen a létrejöttéhez: légkör, mágneses tér és naptevékenység. Megfigyelése évről évre millióknak okoz felejthetetlen élményt. Adódik a kérdés, hogy hogyan alakul ki az aurora borealis, milyen elemei és milyen színei vannak?
A sarki fény egy időleges fényjelenség, mely általában októbertől áprilisig észlelhető a sarkkörtől északra. Intenzitása és ennek megfelelően az észlelhetősége változó, amit sok tényező befolyásol. Lényegében három dologra van szükség: légkörre, magnetoszférára és naptevékenységre, szerencsére a Föld mindháromhoz megfelelő adottságokkal rendelkezik. A történet a bolygónktól sok-sok millió kilométerre ragyogó Napban kezdődik, ahol időközönként plazma formájában töltött részecskék lökődnek ki.
A leszakadó molekulák, vagyis a napszél iszonyatos sebességgel halad, így mindössze 18 óra alatt eléri a Földet. A csoda ezután jön. Itt ugyanis az történik, hogy a Föld mágneses mezejének vonzására a két pólusnál a részecskék átjutnak az ionoszférán, a magnetoszférán, majd olyan gázokkal ütköznek, mint az oxigén és a nitrogén. Ennek következtében a részecskék fényt bocsátanak ki, ami létrehozza az égi tüneményt. A jelenség leggyakrabban az északi sarkkörtől északra figyelhető meg, ahol aurora borealis-ként ismerjük, illetve a déli sarkkörtől lefelé, ahol aurora australis-nak nevezzük.
Milyen színű a sarki fény?
Az aurora borealis tónusát egyrészt az határozza meg, hogy milyen légköri gáz (oxigén, nitrogén) bocsátja ki a kérdéses világosságot, másrészt pedig az, hogy mennyire sok az a felesleges energia, amelyet a gerjesztés során kapott. Bíborszínű és lilás a felszínhez közeli, 80-100 kilométeres magasságban lévő ionizált nitrogén kivetülés. Jellegzetes zöld a 100-250 kilométeres magasságban lévő atomi oxigén fénylése, a legmagasabban pedig a 250-600 kilométeren lévő atomi oxigén látható, e magasságban már piros vagy ibolya színnel járul hozzá az élményhez. Ha Magyarországról látjuk, leginkább ennek az enyhén vörösnek a megpillantására van esélyünk, mivel igen távol helyezkedik el hazánk a mágneses északi sarktól, erősebb naptevékenységnél a zöld is láthatóvá válik, de ez már rendkívül ritka.
Akik a sarki fényt csak modern fotókból ismerik, hajlamosak nagyon erős fényű és színű jelenséget elképzelni, holott ezt leginkább a fotósok ízlése és a technika fejlődése okozza, nem a napszél. A valóságban visszafogott árnyalatokat láthatunk, és csak a legerőteljesebb eseményeknél válnak élénkebbé. Tehát mindaz, amit az interneten látunk képeken, valójában az utómunka hatására látszódik úgy.
Milyen formában jelenik meg?
A sarki fények lenyűgöző formavilága elsősorban attól függ, hogy honnan figyeljük őket. Leggyakrabban világító szalagokként jelennek meg, melyek a mágneses erővonalakat követve finoman mozognak, mintha a szél egy függönyt lebegtetne. Ezek gyakran keskeny fényívként húzódnak, akár kelettől nyugatig, horizonttól horizontig kiterjedve. Máskor az éjszakai égbolton világító vonalakká nyúlnak, amelyek hurkokat alkotnak, összehajolnak és örvénylenek. Amikor a fejünk felett egy pontba összefutó sávokként látjuk az aurora borealist, akkor is az erővonalak jelennek meg, csak éppen más perspektívából szemléljük a jelenséget, hasonlóan ahhoz, mintha egy nagyváros magas épületei között állnánk. Ritkán az egész égboltot beborítják, vékony felhő vagy fátyol formájában.
A sarki fény azon látványosságok közé tartozik, amelyekre van viszonylag megbízható előrejelzés. Persze ez sem helyettesíti azt, hogy a sarkvidékekhez közelebb kell lenni a megfigyeléshez, és például egy a Skandináv országokba szóló túra nem kevés pénzbe kerül. Azonban a Nap felszíni aktivitásának erősödésével hazánkban is nő az előfordulás esélye a következő évek során. Érdekesség, hogy a tüneményt más, légkörrel és mágneses térrel rendelkező bolygónál is láthatjuk, s gyakran szabad szemmel nem követhető tartományú fény születik, például ilyen a Jupiter ultraibolya sugárzása.
A sarki fény az egyik leglenyűgözőbb természeti jelenség, amiért érdemes akár a világ végére is elutazni. Bár a megbízható előrejelzések és a növekvő naptevékenység hazánkban is egyre nagyobb esélyt kínál a megpillantására, az igazi élményért továbbra is a sarkvidékek közelébe kell utaznunk. Viszont egyértelmű, hogy egy ilyen utazás jelentős anyagi ráfordítással jár, így ezt is figyelembe kell venni, hogy ha valaki személyesen akarja megnézni a sokak által ismert égi jelenséget.
Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.
Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
Hűsítő nyári gyógynövények

A gyógynövények sokasága elérhető akár egy szépen kialakított, parkosított kertben is, vagy a konyhakertben, többet használhatunk a nyári melegben is.
Komposztálás – a természet körforgása otthon

A komposztálás nem csupán egy zöld hóbort – valójában az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb módja annak, hogy csökkentsük a háztartási hulladék mennyiségét, miközben értékes tápanyagot adunk vissza a természetnek.
Medencetisztítás és karbantartás: Így őrizd meg a víz tisztaságát egész szezonban

A kerti medence nyáron a pihenés egyik legjobb formája, de ahhoz, hogy mindig tiszta, higiénikus és élvezhető legyen, rendszeres karbantartásra van szükség. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb lépéseket, eszközöket és tanácsokat a medencetisztítás hatékony elvégzéséhez.