Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz másnéven kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb problémája. Ez egy tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti. A közhiedelemmel ellentétben nem csak a munkahelyi környezetben alakulhat ki, bár tény, hogy ott a leggyakoribb.

A kiégés egy hosszan tartó, krónikus stressz következménye, amelyet általában túlterheltség, elismerés hiánya, vagy érzelmileg megterhelő munkahelyi környezet vált ki.

Mi okozhatja a kiégést? Melyek a burnout tünetei?

A kiégés, vagy másnéven burnout szindróma egy tünetegyüttes, amely a hosszú ideig tartó stressz, érzelmi megterhelés következtében jelentkezhet. Kialakulásának folyamata hosszú, de ha időben észreveszik a tüneteket, akkor kezelhető, a folyamat visszafordítható, ha nem foglalkoznak vele, komolyabb egészségkárosodáshoz is vezethet.

Negatív hatásai lehetnek pszichoszomatikus betegségek, táplálkozási zavarok, viselkedés-, magatartászavarok, függőségek, szenvedélybetegségek.

A kiégést a szakirodalom leggyakrabban a nem megfelelő munkahelyi környezettel hozza összefüggésbe, így gyakran munkahelyi kiégésnek is nevezik, melynek okai között számontarthatók a kedvezőtlen munkahelyi körülmények, rossz anyagi feltételek, a túl sok feladat, túlterheltség, a nem jó munkaközösség – ezek mind okozhatnak kiégést.

Szakemberek megállapították, hogy nem csak munkahelyi környezetben, hanem gyakorlatilag bárki bármikor tapasztalhatja a kiégés jeleit, mind a házasságában, mind a párkapcsolatban.

Kik a legveszélyeztetettebbek?

Főként a segítő foglalkozásúak, például orvosok, ápolók, szociális munkások, pedagógusok, pszichológusok. Esetükben folyamatos fokozott érzelmi megterhelés történik.

Vezető pozícióban dolgozók, vállalkozók is ki vannak téve a kiégének, gyakran folyamatos stresszt és teljesítménykényszert élnek át, mely rendkívül megterhelő.

Kiégéssel szembesülhetnek a magukkal szemben túlzott elvárásokat támasztók: gyakran teljesítménykényszer és maximalizmus jellemzi ezeket a személyeket.

A kiégésben érintettek szinte mindegyikénél megfigyelhető, hogy eleinte óriási lelkesedéssel vetik bele magukat a feladatokba, aztán „besokallnak”, túlterheltek lesznek, kiégnek.

A kezdeti szakaszra jellemző tünetek az extrém lelkesedés, túl nagy átélés, a család, barátok és magánélet háttérbeszorításával. A szakasz vége felé a lelkesedés átcsaphat félelembe és szorongásba is, majd következik a második szakasz a valóság okozta frusztráció, ennek következtében a teljesítmény romlik, ami további frusztrációt okoz, így ez nevezhető ördögi körnek. Harmadik szakaszban már teljes apátia, egészségügyi problémák alakulnak ki.

A második szakasz során még van lehetőség a változtatásra, ha az érintett felismeri a problémát és tudatosan dolgozik rajta, akár munkahelyi környezet átalakításával, a feladatok és szabadidő egyensúlyának tudatos helyreállításával, rendszeres sporttal vagy meditációval, de kérhető pszichológus, coach segítsége is. Csoportos coaching vagy különböző munkahelyi tréningek szervezése is sokat számít, amelyek a munkahelyi stresszt csökkentik.