Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre
- Dátum: 2025.04.15., 05:41
- Szabó Máté
- képek: pexels
- bánat, dolgozó, fáradtság, karrier, kihívás, közöny, munka, öröm
Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.
Ha nincs olyan tennivaló, ami színesítené a munkakörünket, ami gondolkodást, kreativitást igényelne tőlünk, vagy ami fejlődésre késztetne és olykor kimozdítana a komfortzónánkból, akkor könnyen belefásulhatunk a napi megszokásba, és felütheti fejét a krónikus egykedvűség. Ugyanúgy támadhat akkor is, ha túl kevés feladatunk van, vagy ha a számunkra túl egyszerű szerepkörök miatt hamarabb végzünk a teendők sorával. Egy ördögi körről van szó, mert ha az adott személy nem kap számára kihívást jelentő dolgokat, akkor feleslegesnek érezheti magát a munkahelyen, amitől lehangoltság, enerváltság, motiválatlanság és végső esetben depresszió léphet fel. Ennélfogva teljesítménye romlik, és még azt a számára kevés, egyszerű feladatot sem tudja majd ellátni, amit kap. A semmittevésben és a feleslegességen való rágódásban pedig jobban elfárad, mintha az egész napot végigpörögte volna.

Mit tehetünk ellene?
Amint azt érezzük, hogy feladataink kevesek számunkra vagy kezdenek rutinszerűvé válni, kezdeményezzünk beszélgetést erről, akár kollégákkal, akár egy vezetővel. Nyílt kommunikációval fogalmazzuk meg észrevételeinket és szükségleteinket a problémákkal kapcsolatban. Ha teherbírásunk engedi, kérjünk új, kihívást jelentő feladatokat a meglévők mellé, vagy kérjünk egy teljesen új pozíciót. Ehhez kapcsolódóan próbáljuk meg (újra) felfedezni munkánk értelmét, megtalálni azt a pluszt, amivel a nagy egészhez hozzájárulunk. Gondoljuk át, hogy mi a magasabb jelentése annak, amit csinálunk. Mit ad nekünk ez a feladatkör? Hogyan tudnánk kreatívan úgy változtatni, hogy újra örömet és kihívást adjon a hivatásunk?
Ha van időnk, mindig lehet találni más és más projekteket az életben, amik örömet adnak. Legyen az közvetlenül vagy közvetetten a szakmához kötődő, akár egy munkahelyi jótékonysági akció (pl.: ruhagyűjtés, közös főzés), vagy egy csapatépítő tréning ötlete. Emellett a legtöbb munka mellett van lehetőség egyéb projektre is, mint például túrázni, könyvet írni vagy valamilyen rendszeres hobbit csinálni. Ha fárasztó egy meló, könnyedén megoldást jelenthet ha egyszerűen csak több időt szentelünk a magánéletünknek és többet pihenünk.

Végső esetben, ha egy munkahely annyira rossz, hogy már sem a belső motiváció, sem a változtatási kísérletek nem vezetnek eredményre, akkor érdemes komolyan elgondolkodni a váltáson. Nézelődjünk további álláslehetőségek után, tájékozódjunk a piaci igényekről és mérjük fel a saját tapasztalatainkat, erősségeinket, valamint azt, hogy hol tudnánk igazán kamatoztatni képességeinket. Egy kínálkozó lehetőség esetén bátran lépjünk tovább egy olyan helyre, ahol több kihívással, fejlődési lehetőséggel és valódi megbecsüléssel találkozik az ember.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.