A narancs jótékony hatásai
- Dátum: 2024.09.15., 18:42
- Udvari Fanni
- képek: pexels
- antibiotikum, egészség, energia, erő, immunrendszer, munka, narancs, növény, vitamin
Ha a narancs előnyeiről van szó, mindenkinek az ugrik be, hogy ez az élénk színű gyümölcs remek C-vitamin-forrás. Pedig számtalan pozitív egészségügyi hatása van még, amiért érdemes gyakrabban fogyasztani. Mutatjuk, melyek ezek.
A narancsban bőven találunk rostot is. Egy közepes méretű gyümölcs elfogyasztásával mintegy 3 gramm rostot viszünk be a szervezetünkbe, ami a napi szükséglet 12 százaléka. A rostok révén a narancs támogatja az emésztést, segít a vércukor- és inzulinszint kiegyensúlyozásában, teltségérzetet biztosít, és akár az alvás minőségét is javíthatja. És mivel a 3 grammból közel 2 gramm vízben oldódó rost, a narancs normalizálja a koleszterinszintet és csökkentheti a zsigeri zsír mennyiségét (utóbbi egyébként azért veszélyes, mert megnöveli a testben lévő gyulladások szintjét, illetve az olyan krónikus betegségek kialakulásának veszélyét, mint a 2-es típusú diabétesz, a magasvérnyomás-betegség és néhány ráktípus).

Ha elmajszolunk egy narancsot, azzal a napi C-vitamin -szükségletünk közel 80 százalékát fedezzük, emellett azonban olyan fontos ásványi anyagokhoz is hozzájutunk, mint a kálium vagy a folsav. Előbbi a szív és az izmok egészségéhez elengedhetetlen, utóbbi az agy és az idegrendszer működését segíti, javítja a memóriát, csökkenti a depresszió kialakulásának kockázatát. Kisebb mennyiségben ugyan, de megtalálható a narancsban a kalcium, a magnézium, az A- és a B-vitaminok is.
Nemcsak a húsa, hanem a narancs héja is nagyon egészséges. Kutatások kimutatták például, hogy a benne lévő flavonoidok segítenek meggátolni a rákos sejtek növekedését, reprodukálódását és terjedését. Egy korábbi tanulmányból, amelyet a University of Arizona szakemberei készítettek, kiderült, hogy heti egy evőkanál citrushéj elfogyasztása 30 százalékkal csökkentheti a laphámsejtes bőrrák rizikóját.
A narancs tele van C-, A- és B-vitaminnal, ám az immunrendszer-erősítő és betegségűző tulajdonsága nem csak ebből áll. Természetes antibiotikus hatású anyagok is találhatóak benne, amelyek nem csak a fertőzések ellen védenek, de a már kialakult betegségek gyógyításához is nagyban hozzájárulnak.

Fontos azonban tudni, hogy ha a gyümölcs héját is meg szeretnénk enni, akkor célszerű organikus narancsot választani, aminek nevelésénél nem használnak káros vegyszereket. Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg a héjat, majd reszeljük le, vigyázva, hogy a héj belső, fehér felét már ne bántsuk.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?