Menü

Hallottál már az AQ-ról?

Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?

Mennyire vagy sikeres a munkádban? Hogy viseled a változásokat a munkahelyeden? Mennyire vagy képes alkalmazkodni a feladatokhoz és fejlődni? Ezek igazán fontos kérdések, amennyiben szeretnénk sikeres karriert befutni. Amikor egy állásra jelentkezünk, akkor minden kompetenciánkat megpróbálja felmérni az interjúztató és ebben az egyik legfontosabb képességünk felmérése, az AQ játszik szerepet. A nagyobb cégeknél már évek óta figyelik ezt a képességet, hiszen a feladatok nem mindig ugyanazok, ehhez viszont alkalmazkodni kell. Változik a környezet, a munkarend, a gyártott termékek, a piac és ehhez illeszkedik az üzleti stratégia, amihez az kell, hogy a dolgozók is tudjanak változni mindezekkel.

Az AQ az alkalmazkodási intelligencia hányadosa, ha a lehető legjobban szeretnénk magyarra fordítani. Legjobban azt mutatja meg, hogy a veszélyhelyzetekben az automatikus gondolkodásunk mennyire hatékony a megoldások keresését tekintve. Ide tartozik például, hogy mennyire vagyunk kitartók, milyen a tanulási képességünk, a feladatokhoz való hozzáállásunk, a mentális stresszkezelési képességünk, hogyan állunk egy váratlan helyzethez, képesek vagyunk e egy válsághelyzet kezelésére, valamint tudunk és akarunk e hosszabb távon, jövőbe tekintően gondolkodni. Tudunk e egyensúlyt teremteni és rugalmasan kezelni a munkánkat és a környezetünkből fakadó különböző ingereket.

Van egy jó hírem, ezeket a képességeket lehet fejleszteni, de szorosan összefüggnek az IQ-val és az EQ-val. Egy jó vezető magasfokú AQ-val rendelkezik, hiszen elengedhetetlen ahhoz, hogy az elé gördülő akadályokat megfelelően megugorja. Folyamatosan akklimatizálódnia kell, felvenni a ritmust azzal a folyammal, amit a piac diktál, és emellett az alá tartozó dolgozókkal megfelelően együtt kell dolgozni. Szóval szüksége van empátiára, irányítási képességre, határozottságra, jó emberismerőnek kell lennie, mindezek mellett kitartóan és elhivatottan kell végeznie munkáját.

Persze, nem csak a vezetőkre igaz ez, hiszen minden munkahelyen akkor lehet előrébb, vagy feljebb lépni a státuszokban, ha ezen képeségeket birtokoljuk és jól bánunk velük. A nevelés terén is csak hasznunkra válik az AQ fejlesztése, mivel egy szülő célja, hogy egy életképes, saját lábán megállni képes, egészséges érzelmi szinttel és alkalmazkodó életfelfogással rendelkező felnőttet engedjen útjára a világba. Ez nem azt jelenti, hogy el kell hagynunk egyéniségünket és be kell állnunk egy meghatározott sorba, hanem azt, hogy minél jobban alkalmazkodunk a környezetünkhez és minél ambiciózusabbak vagyunk, annál feljebb juthatunk a siker ranglétráján.

Az AQ az alkalmazkodási képességet mutatja, mely legfőképp a munkánk terén fontos, szorosan kapcsolódik az IQ-hoz és az EQ-hoz, melyek mindegyikét nagyon fontos folyamatosan fejleszteni.

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?