Menü

Hallottál már az AQ-ról?

Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?

Mennyire vagy sikeres a munkádban? Hogy viseled a változásokat a munkahelyeden? Mennyire vagy képes alkalmazkodni a feladatokhoz és fejlődni? Ezek igazán fontos kérdések, amennyiben szeretnénk sikeres karriert befutni. Amikor egy állásra jelentkezünk, akkor minden kompetenciánkat megpróbálja felmérni az interjúztató és ebben az egyik legfontosabb képességünk felmérése, az AQ játszik szerepet. A nagyobb cégeknél már évek óta figyelik ezt a képességet, hiszen a feladatok nem mindig ugyanazok, ehhez viszont alkalmazkodni kell. Változik a környezet, a munkarend, a gyártott termékek, a piac és ehhez illeszkedik az üzleti stratégia, amihez az kell, hogy a dolgozók is tudjanak változni mindezekkel.

Az AQ az alkalmazkodási intelligencia hányadosa, ha a lehető legjobban szeretnénk magyarra fordítani. Legjobban azt mutatja meg, hogy a veszélyhelyzetekben az automatikus gondolkodásunk mennyire hatékony a megoldások keresését tekintve. Ide tartozik például, hogy mennyire vagyunk kitartók, milyen a tanulási képességünk, a feladatokhoz való hozzáállásunk, a mentális stresszkezelési képességünk, hogyan állunk egy váratlan helyzethez, képesek vagyunk e egy válsághelyzet kezelésére, valamint tudunk és akarunk e hosszabb távon, jövőbe tekintően gondolkodni. Tudunk e egyensúlyt teremteni és rugalmasan kezelni a munkánkat és a környezetünkből fakadó különböző ingereket.

Van egy jó hírem, ezeket a képességeket lehet fejleszteni, de szorosan összefüggnek az IQ-val és az EQ-val. Egy jó vezető magasfokú AQ-val rendelkezik, hiszen elengedhetetlen ahhoz, hogy az elé gördülő akadályokat megfelelően megugorja. Folyamatosan akklimatizálódnia kell, felvenni a ritmust azzal a folyammal, amit a piac diktál, és emellett az alá tartozó dolgozókkal megfelelően együtt kell dolgozni. Szóval szüksége van empátiára, irányítási képességre, határozottságra, jó emberismerőnek kell lennie, mindezek mellett kitartóan és elhivatottan kell végeznie munkáját.

Persze, nem csak a vezetőkre igaz ez, hiszen minden munkahelyen akkor lehet előrébb, vagy feljebb lépni a státuszokban, ha ezen képeségeket birtokoljuk és jól bánunk velük. A nevelés terén is csak hasznunkra válik az AQ fejlesztése, mivel egy szülő célja, hogy egy életképes, saját lábán megállni képes, egészséges érzelmi szinttel és alkalmazkodó életfelfogással rendelkező felnőttet engedjen útjára a világba. Ez nem azt jelenti, hogy el kell hagynunk egyéniségünket és be kell állnunk egy meghatározott sorba, hanem azt, hogy minél jobban alkalmazkodunk a környezetünkhez és minél ambiciózusabbak vagyunk, annál feljebb juthatunk a siker ranglétráján.

Az AQ az alkalmazkodási képességet mutatja, mely legfőképp a munkánk terén fontos, szorosan kapcsolódik az IQ-hoz és az EQ-hoz, melyek mindegyikét nagyon fontos folyamatosan fejleszteni.

„Ha neki szabad, nekem miért nem?” – avagy a testvérkonfliktus

A testvérek vagy szövetségesek, vagy ellenségek, sokszor a két véglet között ritka az átmenet, így a közöttük lévő konfliktusok kezelése nem könnyű feladat a szülők, nagyszülők számára.

Elérhetetlen gyermekpszichiátriai ellátás

Sokszor halljuk a pszichológus, pszichiáter szavakat. Viszont bele sem gondolunk, hogy a pszichiátriának van egy kimondott gyerekekkel foglalkozó ága. Milyen problémákat kell kezelniük az itt dolgozó orvosoknak, ki kivel áll kapcsolatban, és milyen kezelési formákat alkalmaznak? Az alábbi cikkben a gyermekpszichiáterek munkájáról tudhatunk meg többet.

Vállalkozni vagy alkalmazottnak lenni?

Vállalkozó vagy alkalmazott – Hogyan lehet biztos jövőképem? Gyakran halljuk, hogy jó lenne vállalkozni valamivel, és függetlennek lenni a főnöktől, vezetőktől. Valamint, hogy az üzletemberek jól keresnek. A valóságban azonban ez a kép sokkal árnyaltabb. De mi is az alapvető különbség a kettő között? Egyéni szinten mely választás lehet jobb?

Mit jelent az idegen nyelvi szorongás?

Beszélem a nyelvet, csak épp megszólalni nem merek – valahol itt kezdődik az idegen nyelvi szorongás.

Énközpontúság – Miért önmagunkat helyezzük a középpontba?

Szinte mindannyiunknak vannak olyan ismerősei, akikkel időnként kicsit fárasztó élmény a beszélgetés. Bármi is a téma, mintha mindig próbálnának rálicitálni az elhangzottakra valamivel, ami velük esett meg. Emiatt a mi szerepünk egy idő után a bólogatásra, és arra redukálódik, hogy csendben hallgatjuk a másikat. Az énközpontúság komoly terhet jelenthet a kapcsolatoknak, ám a háttérben gyakran többről van szó, mint a középpontba kerülés vágyáról.