A pókfóbia hogyan küzdhető le?
- Dátum: 2024.08.14., 04:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- félelem, fóbia, gyermekkor, ijedtség, megkötöttség, pók, szocializáció, szorongás, tudatosítás
Aktuális cikkünkben olyan alkalmazott gyakorlatokat mutatunk be, mellyel számos embernek sikerült már megszabadulnia a pókok okozta félelemtől. Feltárjuk az arachnofóbia leküzdése körüli legnagyobb hiedelmeket is.
Sokan gondolják úgy, hogy a pókok részletes megismerése megszünteti a fóbiás szorongásokat, és félelmeket. Az alapgondolat szerint a pókiszonyt leküzdhetjük, ha megismerkedünk az apró lényekkel, esetleg “totemizáljuk” a rettegés tárgyát. Ez a módszer azonban sok embernél kudarcot vallott már. A pók látványa által kiváltott érzelmi, és fizikai reakciók sokkal mélyebbről jönnek, mint az ismeretek. Ez a módszer azoknak segíthet, akiknél alacsony a félelem mértéke. Ahol már nem is inkább a szorongás, hanem az utálat dominál.

A következő bekezdésben egy három lépcsős programot fogok bemutatni, ami bár nem szerepel a nagy könyvekben, eredményei mégis kézzelfoghatóak.
Íme a 3 lépés, mely közelebb visz a sikerhez:
1. Tudatosítsd a félelmét!
2. Tudatosítsd a félelmének kiváltó helyzeteit
3. Fokozatosan szoktasd magad a félelem tárgyához
Először is ismerje be, hogy fél a pókoktól. Ez gyakran nem túl könnyű, mert sokszor a büszkeségünk nem engedi, hogy “gyengének” látszódjunk. Majd gondoljon bele, milyen helyzetek során kerülhet kapcsolatba a pókokkal. Végül pedig szoktassa magát ezekhez a helyzetekhez, és a pókokhoz. Ez egy hosszú lépés lesz, amin könnyű elbukni, ezért mindig fokozatosan érdemes csak haladni.

Gondoljon bele, milyen veszélyt jelent a pók az Ön életében. Milyen ártalmat tehet Önben? Lapozgasson lexikonokat, és mikor a képek látványától már úgy érzi nem riad vissza, kukkantson be egy állatkereskedés ablakán. Ha később elég erősnek érzi majd magát, menjen be a tarantulákhoz, vagy látogasson el az állatkertbe. Ez minden bizonnyal több hónapot is igénybe fog venni. Az utolsó lépés a mélyvíz. Menjen el egy olyan ismerőséhez, aki pókokat, tarantulát tart az otthonában. Tartózkodjon velük egy szobába, miközben a madárpók is szabadon van engedve. Minél nagyobb és áttekinthetőbb a szoba, annál könnyebb lesz.
A fóbiák kialakulásának többféle oka lehet, amit egyes pszichológiai iskolák eltérően magyaráznak.
A fóbia bizonyos helyzetekben alapulhat gyerekkori traumán, jó példa erre a kutyaharapás következtében kialakuló kinofóbia, vagyis a kutyáktól való félelem.
A behaviorista, azaz tanuláselméleti nézőpont szerint a fóbiák hátterében a tanulás áll: először megtanulunk félni a rettegett tárgytól, eseménytől vagy helyzettől, és mindent elkövetünk, hogy elkerüljük őket, ezáltal a félelmek csak tovább fokozódnak.

A pszichoanalitikus megközelítés szerint a nehezen kezelhető érzéseinket például félelem, szorongás, indulat igyekszünk kontrollálni azáltal, hogy olyan védekező mechanizmusokat mozgósítunk, mint az elfojtás vagy az áttolás, amik a fóbiák hátterében állnak. Az áttolás segítségével olyan tárgyra vagy helyzetre tesszük át nehéz érzéseinket, amit könnyebben tudunk kezelni.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.