Menü

Dumpster diving: A környezettudatos kukázás

Még a COVID járvány első nagy hulláma idején, az otthon ülős időszakban lett nagy trend a YouTube-on a dumpster diving, vagyis kukabúvárkodás. Ezen kifejezés alatt arról készült videókat lehet nézni, ahogy egy fiatal nő/férfi, vagy fiatalok csoportja elmegy egy-egy amerikai nagyáruház hátsó bejáratánál lévő konténerekhez, és megmutatja, hogy mennyi minden használható, fogyasztható dolgot dobnak ki a boltok. Az epizódok végén pedig az a csúcspont, amikor a videókészítő megsaccolja, hogy körülbelül mennyi pénzt érnek a talált dolgok.

Személy szerint is kedvelem a környezetvédelemmel, hulladék csökkentéssel kapcsolatos videókat. Számos, a mindennapokban alkalmazható tippet kaptam már a minimalista életmóddal, illetve low waste/zero waste szemlélettel kapcsolatban. Azonban ezzel az irányzattal kapcsolatban elbizonytalanodtam. Több kérdés is felmerülhet az emberben: a dumpster diving lényege valójában a gyűjtögetés, és az újdonságok felfedezése, de mégis furcsa módja ez a gyűjtögetésnek. Másrészt miért kell osonva, “titokban” megmenteni ezeket a termékeket a felesleges kidobástól? Ez igazából inkább már csak a videó részéről szól. Hogyan lesz egyszerre bűnös és élvezetes dolog a kukázásból, amivel ma már karriert lehet építeni az interneten?

Illegális, veszélyes? Mégis hasznos

Hazánkban a kukázás illegális tevékenységnek minősül. Habár a gyakorlatban szerintem a hatóságok minden vágya egy csapat videózó fiatallal foglalkozni, akik épp a nagyáruház mögötti szemetest túrják. Viszont a törvény kérdése mellett a “búvárok” egészségügyi kockázatnak is kiteszik magukat a tárolókban található esetleges veszélyes anyagok által, pl.: törött üvegek, vegyszerek, valamint a szemétben jelen lévő általános higiéniás körülmények. A kukázással kapcsolatos alapmotivációkat tekintve nem elhanyagolható a szegénységi szempont, vagyis az anyagi kényszerűség miatti hulladékgyűjtés. Biztosan sokan láttunk már olyan rászorulót, aki a közterületek szeméttárolóiból gyűjtötte a kartondobozokat, üvegeket, vagy alumínium italos dobozokat, amelyeket a szupermarketekben kisebb pénzösszegekre válthat.

A környezetvédelemmel kapcsolatos motivációt képviselik azok, akik például a fogyasztói társadalom pazarlása elleni fellépés eszközeként gyűjtik a mások által kidobott, de még ehető élelmiszert, használati tárgyakat. Erre a csoportra szokták használni a dumpster diver, azaz kukabúvár kifejezést. Ők nem a rászorulás, hanem sokkal inkább környezetvédelmi szempontból gyűjtik a még hasznosítható szemetet, amivel segítenek egy fenntarthatóbb világ kialakításában.

Az ember mindig szemetel

Megfigyelhető, hogy a modern ember szemetet hagy maga után, vagy így, vagy úgy, de otthagyja a nyomát amerre jár. Például a gazdasági válságok, krízishelyzetek túlfogyasztásra ösztönzik az embereket. Ezen időszakok például arra ösztönözték az embereket, hogy romlandó árukat vásároljanak nagy mennyiségben, így próbáltak spórolni, és kihasználni az árréseket. A felhalmozott élelmiszerek nagy része azonban megromlott, mielőtt megehették volna őket, és végül nagy mennyiségben kerültek kidobásra. Összességében a középosztálybeli háztartások általában többet pazarolnak, mint a gazdagabbak vagy a szegényebbek, hiszen több ember alkotja ezt a csoportot, és egyénenként rengeteg dolgot is vásárolunk. Időről időre eljön az a pillanat, amikor a költekezés elkezdi meghaladni az erőforrásokat, és ez mindig előre jelzi, hogy a társadalom tagjai inkább a materiális dolgok felé fordulnak a különböző problémáik miatt.

Összességében a dumpster diving furcsa, egyszerre megmosolyogtató, de mégis hasznos jelenség. Leginkább fiatalok csoportja összegyűjt egy nagy adag szemetet, ami valójában már senkinek sem kell, és újrahasznosítja azt. Ezzel igazából óvják a környezetet, más emberek érdekeit sem sértik, és tesznek egy fenntarthatóbb jövőért, szóval csak támogatni lehet ezen mozgalmat.

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.

Kollégiumi élet – az első nagy lépés az önállóság felé

Egy szülő életében vannak pillanatok, amelyek egyszerre töltenek el büszkeséggel és meghatottsággal. Ilyen, amikor a gyerek kirepül a családi fészekből – akár csak hét közben – és beköltözik a kollégiumba. Ez a lépés nemcsak a gyermek, hanem az egész család életében mérföldkő.

Mit csinál egy parfümőr? – Az illatok mesterségének titkai

A parfümőr olyan szakember, aki illatokat tervez, készít és fejleszt. A munkája egyszerre tudományos és művészi: jól kell értenie a különféle illatanyagok kémiai tulajdonságaihoz, miközben kreatív érzékkel kell megalkotnia egyedi illatkompozíciókat.

Hogyan befolyásolja a mentális egészségünket a nyelvünk?

A nyelv nem csupán kommunikációs eszköz. Az, ahogyan beszélünk és gondolkodunk, mélyen befolyásolja a lelki világunkat is. Azok a nyelvek, amelyeket életünk során elsajátítunk, meghatározzák érzelmeink kifejezésének módját, stresszkezelésünket és a másokkal való kapcsolódásunk minőségét.