Dumpster diving: A környezettudatos kukázás
- Dátum: 2024.08.03., 21:28
- Szabó Máté
- pexels.com
- környezettudatosság, kukázás, szemetelés
Még a COVID járvány első nagy hulláma idején, az otthon ülős időszakban lett nagy trend a YouTube-on a dumpster diving, vagyis kukabúvárkodás. Ezen kifejezés alatt arról készült videókat lehet nézni, ahogy egy fiatal nő/férfi, vagy fiatalok csoportja elmegy egy-egy amerikai nagyáruház hátsó bejáratánál lévő konténerekhez, és megmutatja, hogy mennyi minden használható, fogyasztható dolgot dobnak ki a boltok. Az epizódok végén pedig az a csúcspont, amikor a videókészítő megsaccolja, hogy körülbelül mennyi pénzt érnek a talált dolgok.
Személy szerint is kedvelem a környezetvédelemmel, hulladék csökkentéssel kapcsolatos videókat. Számos, a mindennapokban alkalmazható tippet kaptam már a minimalista életmóddal, illetve low waste/zero waste szemlélettel kapcsolatban. Azonban ezzel az irányzattal kapcsolatban elbizonytalanodtam. Több kérdés is felmerülhet az emberben: a dumpster diving lényege valójában a gyűjtögetés, és az újdonságok felfedezése, de mégis furcsa módja ez a gyűjtögetésnek. Másrészt miért kell osonva, “titokban” megmenteni ezeket a termékeket a felesleges kidobástól? Ez igazából inkább már csak a videó részéről szól. Hogyan lesz egyszerre bűnös és élvezetes dolog a kukázásból, amivel ma már karriert lehet építeni az interneten?
Illegális, veszélyes? Mégis hasznos
Hazánkban a kukázás illegális tevékenységnek minősül. Habár a gyakorlatban szerintem a hatóságok minden vágya egy csapat videózó fiatallal foglalkozni, akik épp a nagyáruház mögötti szemetest túrják. Viszont a törvény kérdése mellett a “búvárok” egészségügyi kockázatnak is kiteszik magukat a tárolókban található esetleges veszélyes anyagok által, pl.: törött üvegek, vegyszerek, valamint a szemétben jelen lévő általános higiéniás körülmények. A kukázással kapcsolatos alapmotivációkat tekintve nem elhanyagolható a szegénységi szempont, vagyis az anyagi kényszerűség miatti hulladékgyűjtés. Biztosan sokan láttunk már olyan rászorulót, aki a közterületek szeméttárolóiból gyűjtötte a kartondobozokat, üvegeket, vagy alumínium italos dobozokat, amelyeket a szupermarketekben kisebb pénzösszegekre válthat.
A környezetvédelemmel kapcsolatos motivációt képviselik azok, akik például a fogyasztói társadalom pazarlása elleni fellépés eszközeként gyűjtik a mások által kidobott, de még ehető élelmiszert, használati tárgyakat. Erre a csoportra szokták használni a dumpster diver, azaz kukabúvár kifejezést. Ők nem a rászorulás, hanem sokkal inkább környezetvédelmi szempontból gyűjtik a még hasznosítható szemetet, amivel segítenek egy fenntarthatóbb világ kialakításában.
Az ember mindig szemetel
Megfigyelhető, hogy a modern ember szemetet hagy maga után, vagy így, vagy úgy, de otthagyja a nyomát amerre jár. Például a gazdasági válságok, krízishelyzetek túlfogyasztásra ösztönzik az embereket. Ezen időszakok például arra ösztönözték az embereket, hogy romlandó árukat vásároljanak nagy mennyiségben, így próbáltak spórolni, és kihasználni az árréseket. A felhalmozott élelmiszerek nagy része azonban megromlott, mielőtt megehették volna őket, és végül nagy mennyiségben kerültek kidobásra. Összességében a középosztálybeli háztartások általában többet pazarolnak, mint a gazdagabbak vagy a szegényebbek, hiszen több ember alkotja ezt a csoportot, és egyénenként rengeteg dolgot is vásárolunk. Időről időre eljön az a pillanat, amikor a költekezés elkezdi meghaladni az erőforrásokat, és ez mindig előre jelzi, hogy a társadalom tagjai inkább a materiális dolgok felé fordulnak a különböző problémáik miatt.
Összességében a dumpster diving furcsa, egyszerre megmosolyogtató, de mégis hasznos jelenség. Leginkább fiatalok csoportja összegyűjt egy nagy adag szemetet, ami valójában már senkinek sem kell, és újrahasznosítja azt. Ezzel igazából óvják a környezetet, más emberek érdekeit sem sértik, és tesznek egy fenntarthatóbb jövőért, szóval csak támogatni lehet ezen mozgalmat.
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
Staycation – a kanapéról a nyugalomba

Mai témánk a nyaralás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, mert mi van akkor, ha a nyaralás nem egy tengerparti szállodában vagy egy hegyi faházban történik… hanem otthon?
Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.