Menü

Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!

Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.

A vércukor a szervezetünkben nem más, mint a vérplazmánkban lévő oldott állapotú glükóz (más néven szőlőcukor), aminek a szintjét hormonok biztosítják. A vércukornak van egy általánosan megadott ideális tartománya, ami gyakorlatilag a normál vércukorszint: az ettől eltérés mind pozitív, mind negatív irányban kóros jelenségnek számít.

Amennyiben enyhén emelkedett vércukorszintről beszélünk, akkor inzulinrezisztenciáról van szó, ami a cukorbetegség előszobája.

Az inzulinrezisztencia egy olyan szénhidrát-anyagcserezavar, amikor a szervezetünk sejtjei érzéketlenné/ellenállóvá, azaz rezisztenssé válnak az inzulin hatásaival szemben. Az inzulinrezisztencia önmagában még nem jelent cukorbetegséget, azonban az esetek többségében közrejátszik a krónikus vércukorszint rendellenesség kialakulásában.

Mérjük meg rendszeresen a vércukrunkat!

A mérésnél ki kell emelni, hogy nem mindegy, mikor történik a vércukorszint ellenőrzés, ugyanis más-más értékeket látunk éhgyomorra, étkezés után közvetlenül, illetve cukros terhelés esetén.

Mennyi a normális vércukorszint?

A normális vércukorszint 3,9-6,1 mmol/l között mozog, éhgyomorra mérve, egy éjszakai koplalás után. Enyhe vércukorszint emelkedésről beszélünk, ha a vércukorszint 6,1-6,9 mmol/l között van.

Mikortól számít valaki cukorbetegnek?

Akkor beszélünk kialakult cukorbetegségről, amikor mind az éhomi vércukorszint, mind a terheléses vércukorszint meghaladja a normális értékeket. Éhomi állapotban 7 mmol/l felett, terheléses mérés esetén pedig 11,1 mmol/l felett számít a páciens cukorbetegnek.

A magas vércukorszint, más néven hiperglikémia tünetei sokszor már a pre-diabétesz vagy az inzulinrezisztencia kialakulása esetén észlelhetők.

A magas vércukorszint tünetei a leggyakrabban fokozott fáradtság és álmosságérzet formájában jelentkezik, de jellemző a szomjúságérzet, a fokozott éjszakai vizelési inger, a száraz bőr és a gennyes fertőzésekre való hajlam kialakulása is, illetve lassabban gyógyulnak a sebek.

A magas vércukorszint és a már kialakult cukorbetegség hosszútávon, ha kezeletlenül marad, súlyos szövődményekhez vezethet.

A vércukorszint nem csak kórosan magas, hanem alacsony is lehet: ezt az állapotot úgy nevezzük, hogy hipoglikémia. Az alacsony vércukorszint azt jelenti, hogy a vércukor 3,5 mmol/l alatt van. Habár az alacsony vércukorszint önmagában nem betegség, ez lehet spontán probléma (pl. akkor is leeshet a vércukorszintünk, ha sokáig nem jutunk táplálékhoz) vagy tartós állapot is, amit kezelni kell. Az alacsony vércukorszint legjellegzetesebb tünete a szédülés és az ájulás, ami abból fakad, hogy az agy nem jut elég cukorhoz.

A cukorbetegség becslések szerint a lakosság 10-12%-át érinti, az esetek többségében a tartósan magas vércukorszint okai az életmódra vezethetők vissza. A cukorbetegség, avagy diabétesz minden esetben olyan egészségügyi állapotnak számít, amely folyamatos odafigyelést és kontrollvizsgálatokat igényel.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.

A gyomorvérzés élettani háttere, veszélyei és a korai felismerés jelentősége

A gyomorvérzés nem önálló kórkép, hanem egy mögöttes, gyakran súlyos egészségügyi probléma drámai tünete. A tápcsatorna felső szakaszából származó vérzés az orvostudomány egyik legsürgetőbb kihívása, hiszen az enyhe szivárgástól az életveszélyes, sokkos állapotig terjedhet. Megértése és időben történő felismerése szó szerint életmentő lehet, mivel a jelentős vérveszteség percek alatt összeomláshoz vezethet.

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?

Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.