Ellenőrizzük rendszeresen a vércukorszintünket!
- Dátum: 2024.07.24., 05:38
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- a fokozott éjszakai vizelési inger, a száraz bőr, alacsony, cukorbetegség, éhgyomor, kóros jelenség, magas, népegészségügyi probléma, normális, sebek, szomjúságérzet, tünetek, vércukorszint
Sokak életét keseríti meg a cukorbetegség, ami köztudottan az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma Magyarországon. A cukorbetegséget megelőzi az inzulinrezisztencia, mely sokszor tünetmentesen jelentkezik. Mit jelent a magas vércukorszint és az alacsony vércukorszint és miért ajánlott mérni. Erről szól mai cikkünk.
A vércukor a szervezetünkben nem más, mint a vérplazmánkban lévő oldott állapotú glükóz (más néven szőlőcukor), aminek a szintjét hormonok biztosítják. A vércukornak van egy általánosan megadott ideális tartománya, ami gyakorlatilag a normál vércukorszint: az ettől eltérés mind pozitív, mind negatív irányban kóros jelenségnek számít.
Amennyiben enyhén emelkedett vércukorszintről beszélünk, akkor inzulinrezisztenciáról van szó, ami a cukorbetegség előszobája.

Az inzulinrezisztencia egy olyan szénhidrát-anyagcserezavar, amikor a szervezetünk sejtjei érzéketlenné/ellenállóvá, azaz rezisztenssé válnak az inzulin hatásaival szemben. Az inzulinrezisztencia önmagában még nem jelent cukorbetegséget, azonban az esetek többségében közrejátszik a krónikus vércukorszint rendellenesség kialakulásában.
Mérjük meg rendszeresen a vércukrunkat!
A mérésnél ki kell emelni, hogy nem mindegy, mikor történik a vércukorszint ellenőrzés, ugyanis más-más értékeket látunk éhgyomorra, étkezés után közvetlenül, illetve cukros terhelés esetén.
Mennyi a normális vércukorszint?
A normális vércukorszint 3,9-6,1 mmol/l között mozog, éhgyomorra mérve, egy éjszakai koplalás után. Enyhe vércukorszint emelkedésről beszélünk, ha a vércukorszint 6,1-6,9 mmol/l között van.
Mikortól számít valaki cukorbetegnek?

Akkor beszélünk kialakult cukorbetegségről, amikor mind az éhomi vércukorszint, mind a terheléses vércukorszint meghaladja a normális értékeket. Éhomi állapotban 7 mmol/l felett, terheléses mérés esetén pedig 11,1 mmol/l felett számít a páciens cukorbetegnek.
A magas vércukorszint, más néven hiperglikémia tünetei sokszor már a pre-diabétesz vagy az inzulinrezisztencia kialakulása esetén észlelhetők.
A magas vércukorszint tünetei a leggyakrabban fokozott fáradtság és álmosságérzet formájában jelentkezik, de jellemző a szomjúságérzet, a fokozott éjszakai vizelési inger, a száraz bőr és a gennyes fertőzésekre való hajlam kialakulása is, illetve lassabban gyógyulnak a sebek.
A magas vércukorszint és a már kialakult cukorbetegség hosszútávon, ha kezeletlenül marad, súlyos szövődményekhez vezethet.
A vércukorszint nem csak kórosan magas, hanem alacsony is lehet: ezt az állapotot úgy nevezzük, hogy hipoglikémia. Az alacsony vércukorszint azt jelenti, hogy a vércukor 3,5 mmol/l alatt van. Habár az alacsony vércukorszint önmagában nem betegség, ez lehet spontán probléma (pl. akkor is leeshet a vércukorszintünk, ha sokáig nem jutunk táplálékhoz) vagy tartós állapot is, amit kezelni kell. Az alacsony vércukorszint legjellegzetesebb tünete a szédülés és az ájulás, ami abból fakad, hogy az agy nem jut elég cukorhoz.
A cukorbetegség becslések szerint a lakosság 10-12%-át érinti, az esetek többségében a tartósan magas vércukorszint okai az életmódra vezethetők vissza. A cukorbetegség, avagy diabétesz minden esetben olyan egészségügyi állapotnak számít, amely folyamatos odafigyelést és kontrollvizsgálatokat igényel.
Porfíria, a test rejtett zavara
A porfíria egy ritka, de annál érdekesebb betegségcsoport, amely az emberi szervezet egyik alapvető működéséhez, a hemképzéshez kapcsolódik. A hem a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely az oxigén szállításáért felelős. Amikor ennek az anyagnak a képződése valamilyen enzimhiba miatt zavart szenved, különféle porfirinek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek számos tünetet okozhatnak.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Mire figyeljünk sampon választáskor?
Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.