Ne ijedjünk meg a nárcisztikus embertől! Tanuljuk meg kezelni
- Dátum: 2024.05.30., 06:47
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- egoista, elbizonytalanít, higgadt, konfliktuskerülés, konfrontálódik, legfegyverez, manipulál, nárcisztikus, önimádó, reagál, szakember, személyes kapcsolat, személyiségtípus, uralkodik, viselkedés
A nárcisztikus emberek viselkedését nem szabad eltűrni. Nem megijedni kell tőlük, hanem kezelni – ezzel lehet lefegyverezni őket. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni a vele való kapcsolatot? Erről írunk ma.
Gyakran gondoljuk a nárcisztikus embertípust önimádónak, egoistának, azonban ez a személyiségtípus ennél sokkal összetettebb tulajdonságokkal bír.
A nárcisztikus gyakran gondolja úgy, hogy ő kivételes és mások felett áll, ezért meg kell védeni magunkat velük szemben. Ha az élet egy ilyen személlyel hoz össze bennünket, akkor a következőkkel legyünk tisztában!
Fegyverezzük le a nárcisztikust a következő módszerekkel:
Legyünk határozottak és álljunk a sarkunkra!
Nem szabad hagyni, hogy uralkodjon felettünk és / vagy manipuláljon minket.
Maradjunk határozottak, lényegretörőek és zárjuk rövidre a velük való kommunikációt.
Ki kell állnunk magunkért! Az önvédelem és a határok megőrzése kulcsfontosságú a nárcisztikussal szemben. Nem sérülhet miatta az önbecsülésünk.
Legyünk mindig minden körülmények között higgadtak! Beszéljünk vele higgadtan. Ne engedjük, hogy elsodorjanak az érzelmeink és belemenjünk a játékba. A nárcisztikus ember el akar bizonytalanítani, ne engedjük!
Ne várjuk, hogy megváltozzon!
Mert nem fog. A nárcisztikus ember személyisége nehezen vagy egyáltalán nem változik, hiszen annak gyökere sok esetben a gyermekkori eseményekhez kötött. Ha változni akar, akkor az szakember segítségével sikerülhet.
Kerüljük velük a konfliktust!
Nem érdemes vitába szállni a nárcisztikus emberekkel, jobb, ha elkerüljük a felesleges konfliktusokat. Meggyőzni úgysem lehet őket. Fontos, hogy ne vegyük személyes sértésnek a viselkedéseiket.
Ne reagáljunk!
A „reakciómentes övezet” is megoldás lehet, hiszen, ha nem reagálunk a provokációjukra, akkor nem megyünk bele a velük való vitába, érdektelenséget mutatunk, ami felidegesíti, majd kibillenti a magabiztosságból. Vértezzük fel magukat türelemmel vele szemben.
Ha ilyen családtag vagy kollega van a környezetedben, kérj tanácsot szakembertől!
Ha a személyes kapcsolatunk már káros az ilyen emberrel és nem tudjuk elkerülni a vele való konfrontálódást, akkor érdemes szakmai segítséget kérni, főleg, ha a nárcisztikus személyiségű ember a tásunk, családtagunk és esetleg bántalmazóvá válik.
Egy terapeuta vagy pszichológus segíthet abban, hogy hogyan kezeljünk egy nárcisztikus személyt.
S végül néhány „joker” - mondat, amivel egy nárcisztikus nem fog tudni mit kezdeni.
Ez nekem így nem jó, nem szeretnék erről vitát nyitni.
Megértelek, de én máshogy látom ezt.
Én nem így gondolom és nem ilyennek látom magam.
Én egész másképp emlékszem erre.
Csak akkor fogok erről beszélgetni veled, ha hajlandó vagy meghallgatni engem is.
Nem kell megértsd, csak fogadd el!
Nem vagyok hajlandó veled beszélgetni.
A nárcizmus egy létező pszichológiai kórkép, aminek a pontos megnevezése nárcisztikus személyiségzavar és körülbelül minden 20. embert érint. Egy ilyen társsal vagy kollégával nem mindig könnyű együtt élni vagy dolgozni, ezért érdemes megszívlelni a szakértők tanácsait.
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.