Ne ijedjünk meg a nárcisztikus embertől! Tanuljuk meg kezelni
- Dátum: 2024.05.30., 06:47
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- egoista, elbizonytalanít, higgadt, konfliktuskerülés, konfrontálódik, legfegyverez, manipulál, nárcisztikus, önimádó, reagál, szakember, személyes kapcsolat, személyiségtípus, uralkodik, viselkedés
A nárcisztikus emberek viselkedését nem szabad eltűrni. Nem megijedni kell tőlük, hanem kezelni – ezzel lehet lefegyverezni őket. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni a vele való kapcsolatot? Erről írunk ma.
Gyakran gondoljuk a nárcisztikus embertípust önimádónak, egoistának, azonban ez a személyiségtípus ennél sokkal összetettebb tulajdonságokkal bír.
A nárcisztikus gyakran gondolja úgy, hogy ő kivételes és mások felett áll, ezért meg kell védeni magunkat velük szemben. Ha az élet egy ilyen személlyel hoz össze bennünket, akkor a következőkkel legyünk tisztában!
Fegyverezzük le a nárcisztikust a következő módszerekkel:
Legyünk határozottak és álljunk a sarkunkra!
Nem szabad hagyni, hogy uralkodjon felettünk és / vagy manipuláljon minket.
Maradjunk határozottak, lényegretörőek és zárjuk rövidre a velük való kommunikációt.
Ki kell állnunk magunkért! Az önvédelem és a határok megőrzése kulcsfontosságú a nárcisztikussal szemben. Nem sérülhet miatta az önbecsülésünk.
Legyünk mindig minden körülmények között higgadtak! Beszéljünk vele higgadtan. Ne engedjük, hogy elsodorjanak az érzelmeink és belemenjünk a játékba. A nárcisztikus ember el akar bizonytalanítani, ne engedjük!
Ne várjuk, hogy megváltozzon!
Mert nem fog. A nárcisztikus ember személyisége nehezen vagy egyáltalán nem változik, hiszen annak gyökere sok esetben a gyermekkori eseményekhez kötött. Ha változni akar, akkor az szakember segítségével sikerülhet.
Kerüljük velük a konfliktust!
Nem érdemes vitába szállni a nárcisztikus emberekkel, jobb, ha elkerüljük a felesleges konfliktusokat. Meggyőzni úgysem lehet őket. Fontos, hogy ne vegyük személyes sértésnek a viselkedéseiket.
Ne reagáljunk!
A „reakciómentes övezet” is megoldás lehet, hiszen, ha nem reagálunk a provokációjukra, akkor nem megyünk bele a velük való vitába, érdektelenséget mutatunk, ami felidegesíti, majd kibillenti a magabiztosságból. Vértezzük fel magukat türelemmel vele szemben.
Ha ilyen családtag vagy kollega van a környezetedben, kérj tanácsot szakembertől!
Ha a személyes kapcsolatunk már káros az ilyen emberrel és nem tudjuk elkerülni a vele való konfrontálódást, akkor érdemes szakmai segítséget kérni, főleg, ha a nárcisztikus személyiségű ember a tásunk, családtagunk és esetleg bántalmazóvá válik.
Egy terapeuta vagy pszichológus segíthet abban, hogy hogyan kezeljünk egy nárcisztikus személyt.
S végül néhány „joker” - mondat, amivel egy nárcisztikus nem fog tudni mit kezdeni.
Ez nekem így nem jó, nem szeretnék erről vitát nyitni.
Megértelek, de én máshogy látom ezt.
Én nem így gondolom és nem ilyennek látom magam.
Én egész másképp emlékszem erre.
Csak akkor fogok erről beszélgetni veled, ha hajlandó vagy meghallgatni engem is.
Nem kell megértsd, csak fogadd el!
Nem vagyok hajlandó veled beszélgetni.
A nárcizmus egy létező pszichológiai kórkép, aminek a pontos megnevezése nárcisztikus személyiségzavar és körülbelül minden 20. embert érint. Egy ilyen társsal vagy kollégával nem mindig könnyű együtt élni vagy dolgozni, ezért érdemes megszívlelni a szakértők tanácsait.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?