Mi az a Rebecca szindróma?
- Dátum: 2024.03.10., 20:48
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- aggodalom, bizalom, ex, házastárs, kezelés, kommunikáció, közösségi felület, összehasonlít, partner, pszichológia, Rebecca szindróma, retrospektív féltékenység, szakpszichológus, szerelmesek, szorongás, túlzott mérték
A pszichológiában hívják így azt a jelenséget, amikor a partnerünk vagy házastársunk exével szemben féltékenységet érzünk, ez a Rebecca-szindróma. Retrospektív féltékenységnek hívják azt, amikor az ember a párja exére féltékeny minden látható ok nélkül, és túlzott mértékben.
A szindróma abból indul ki, hogy féltékeny házastársa, párja volt párjára, ez azonban nem egyszerű állapot vagy érzés, hanem egy olyan jelenség, mely annyira sok aggodalmat és szorongást okoz, hogy egészségügyi problémához vezethet. Ez a szindróma egy rögeszmés állapot.

Kik körében gyakoribb a Rebecca szindróma?
A szerelmesek esetében gyakoribb a Rebecca-szindróma, de különösen a nők körében, az állapot pedig féltékenységi rohamokban nyilvánul meg, hiszen az e szindrómában szenvedők folyamatosan attól félnek, hogy elhagyják őket.
Melyek a szindróma tünetei?
Elősorban és leggyakrabban egy erős féltékenység, amikor valaki úgy érzi, hogy a partner
A Rebecca-szindrómában szenvedők úgy érzik, hogy elvesztették méltóságukat, és megpróbálják folyamatosan a párjuk exével összehasonlítani magukat, amiben képzeteik szerint ők alul maradnak ez pedig mentális problémákat okoz náluk. Gyakran pszichológiai kezelést igényelnek ebben a betegségben szenvedők.
A volt párokat tökéletesnek tartják a féltékeny emberek, ez számukra egy komoly probléma, mely akár súlyosabb méreteket is ölthet.
A korábbi kapcsolatokra és exekre való féltékenység eleinte apró vitákkal kezdődhet a házastársak között, de idővel ez a helyzet gyorsan súlyosbodhat, akár válásig is vezethet, emiatt feltétlenül szükséges szakpszichológushoz fordulni.
Amikor a betegség egészen nagy méreteket ölt, akkor a féltékenységben szenvedők már mindent szeretnének tudni partnerük exéről és visszamenőleg küzdenek a féltékenységgel. A szindrómában szenvedő fél kisebbrendűségi komplexust érez.

Szakemberek szerint ezen a téren a közösségi média is inkább árt, mint használ. Hiszen, ha fűt a kíváncsiság, hogy megnézzük, ki is volt az elődünk, akkor a közösségi oldalakon csekkolható, hogy néz ki most az illető, merrefelé jár, mit csinál.
Hogy lehet kezelni ezt a betegséget?
Ahhoz, hogy megszabaduljon valaki ettől az állapottól, először fel kell ismernie, hogy ebben a szindrómában szenved, létező és valós betegség, melyhez pszichológusok személyes támogatását és segítségét kell kérni.
A párok közötti bizalom, a megfelelő párbeszéd kialakítása az első lépés, illetve a szembenézés a problémával, a nyitott kommunikáció, az őszinteség.
Miután a régi kapcsolatokat áttekinthetően megbeszélték a felek és a témát lezárták, a régi kapcsolatokról nem szabad újra beszélni, hiszen, ha újra és újra előkerül, akkor nem győztük le, akkor elhatalmaskodik felettünk.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?