Mi az a Rebecca szindróma?
- Dátum: 2024.03.10., 20:48
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- aggodalom, bizalom, ex, házastárs, kezelés, kommunikáció, közösségi felület, összehasonlít, partner, pszichológia, Rebecca szindróma, retrospektív féltékenység, szakpszichológus, szerelmesek, szorongás, túlzott mérték
A pszichológiában hívják így azt a jelenséget, amikor a partnerünk vagy házastársunk exével szemben féltékenységet érzünk, ez a Rebecca-szindróma. Retrospektív féltékenységnek hívják azt, amikor az ember a párja exére féltékeny minden látható ok nélkül, és túlzott mértékben.
A szindróma abból indul ki, hogy féltékeny házastársa, párja volt párjára, ez azonban nem egyszerű állapot vagy érzés, hanem egy olyan jelenség, mely annyira sok aggodalmat és szorongást okoz, hogy egészségügyi problémához vezethet. Ez a szindróma egy rögeszmés állapot.
Kik körében gyakoribb a Rebecca szindróma?
A szerelmesek esetében gyakoribb a Rebecca-szindróma, de különösen a nők körében, az állapot pedig féltékenységi rohamokban nyilvánul meg, hiszen az e szindrómában szenvedők folyamatosan attól félnek, hogy elhagyják őket.
Melyek a szindróma tünetei?
Elősorban és leggyakrabban egy erős féltékenység, amikor valaki úgy érzi, hogy a partner
A Rebecca-szindrómában szenvedők úgy érzik, hogy elvesztették méltóságukat, és megpróbálják folyamatosan a párjuk exével összehasonlítani magukat, amiben képzeteik szerint ők alul maradnak ez pedig mentális problémákat okoz náluk. Gyakran pszichológiai kezelést igényelnek ebben a betegségben szenvedők.
A volt párokat tökéletesnek tartják a féltékeny emberek, ez számukra egy komoly probléma, mely akár súlyosabb méreteket is ölthet.
A korábbi kapcsolatokra és exekre való féltékenység eleinte apró vitákkal kezdődhet a házastársak között, de idővel ez a helyzet gyorsan súlyosbodhat, akár válásig is vezethet, emiatt feltétlenül szükséges szakpszichológushoz fordulni.
Amikor a betegség egészen nagy méreteket ölt, akkor a féltékenységben szenvedők már mindent szeretnének tudni partnerük exéről és visszamenőleg küzdenek a féltékenységgel. A szindrómában szenvedő fél kisebbrendűségi komplexust érez.
Szakemberek szerint ezen a téren a közösségi média is inkább árt, mint használ. Hiszen, ha fűt a kíváncsiság, hogy megnézzük, ki is volt az elődünk, akkor a közösségi oldalakon csekkolható, hogy néz ki most az illető, merrefelé jár, mit csinál.
Hogy lehet kezelni ezt a betegséget?
Ahhoz, hogy megszabaduljon valaki ettől az állapottól, először fel kell ismernie, hogy ebben a szindrómában szenved, létező és valós betegség, melyhez pszichológusok személyes támogatását és segítségét kell kérni.
A párok közötti bizalom, a megfelelő párbeszéd kialakítása az első lépés, illetve a szembenézés a problémával, a nyitott kommunikáció, az őszinteség.
Miután a régi kapcsolatokat áttekinthetően megbeszélték a felek és a témát lezárták, a régi kapcsolatokról nem szabad újra beszélni, hiszen, ha újra és újra előkerül, akkor nem győztük le, akkor elhatalmaskodik felettünk.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.