Menü

A bántalmazás tünetei gyermekeknél

Ma Magyarországon egyre kevésbé számít tabutémának a gyermekbántalmazás, mégis sok esetben a szülők, tanárok és más gyermekekkel foglalkozó szakemberek nehezen beszélnek erről. Nem tudják mik a jelei, mi a teendő, ha ezeket észlelik.

Ez nagyon lényeges lenne, hiszen az erőszak jelen van a gyermekek életében. Ha bántalmazást hallunk gyakran sztereotip képek és gondolatok jelennek meg előttünk, amelyek sokszor egyáltalán nem, vagy annak számos formáját nem fedik le.

Testi tünetek: sérülések, sokszori balesetek által keletkezett nyomok, nemi szervek zavart, ösztönös megérintése, gyakori pszichoszomatikus tünetek, nemi szervek és a körülötte lévő területek sérülése, visszatérő húgyúti gyulladások, zúzódások vagy karcolások, nemi szervek érzékenysége, hirtelen váladékozása, vérzése, abnormális elváltozások a nemi szerveken, karmolások, harapások a gyermek testén, arra utaló jelek, hogy a gyermeket erőszakkal levetkőztették, megmagyarázhatatlan terhesség.

Viselkedéses jelek: Elsősorban a viselkedés hirtelen megváltozása lehet jelzés értékű. Kisgyermek korban elkerülő viselkedés a szülők irányában, megdermedés vagy lefagyás konfliktusok esetén, önbántalmazás. Feltűnően sokat beszél a szexualitásról, és sokat tud a felnőtt szexuális viselkedésekről korához képest. Kortársaival szemben illetlen szexuális magatartást mutat. Hirtelen hangulat ingadozások, esetleges regressziók a viselkedésben: ágyba vizelés, szobatisztaság megszűnése. Étvágytalanság, evési szokások hirtelen megváltozása. A bizalom elvesztése, félelem a felnőttektől. Alvászavarok, és gyakori szexuális tartalmú rémálmok.

Szociális elszigetelődés, egyedüli játékok, csendes, visszahúzódó viselkedés. Iskolában észrevehető hirtelen változások a viselkedésben: teljesítményromlás, túl korán érkezik, vagy túl későn távozik az iskolából, ellenállás a testi foglalkozásokkal szemben, például tornaóra, úszás, az iskolaorvosi vizsgálattal szembeni ellenérzések, iskolakerülés.

Legsúlyosabb esetekben öngyilkossági próbálkozások, alkohol vagy drogfogyasztás.

A családjukban bántalmazott gyerekek viselkedésükkel szinte kivétel nélkül mindig jeleznek nekünk, ha valami nincs rendben. Persze ezek a jelzések nagyon sokfélék lehetnek: hirtelen viselkedésbeli változások, pszichoszomatikus tünetek, alvás, illetve evészavarok, autoagresszív viselkedések, az iskolai teljesítmény romlása, illetve más deviáns, esetleg mások felé erőszakos viselkedések, de tartsuk észben, hogy minden gyerek egyedi és másként fog reagálni egy ilyen helyzetre. Az osztály fekete báránya, az a tipikusan „rossz” gyerek, akivel visszatérően gondok vannak, valószínűleg saját maga és családja is segítségre szorul. Nagyon sok oka lehet ennek a viselkedésnek, aminek a feltárásához, kezeléséhez segítségül lehet hívni iskolapszichológust, és/vagy a Családsegítő Központ és/vagy a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait.

De mindenképpen fontos, hogy a családra is figyelemmel legyünk, ha egy gyerek ennyire kiugróan agresszív viselkedést mutat. Általában jellemző, hogy a feltűnően készséges, túlságosan alázatos, tipikusan „jó” gyerekek esetében, fel sem merül bennünk a gyanú. Félre értés ne essék, nem azt mondjuk, hogy minden készséges gyereket megfélemlítenek otthon, de a szélsőségekre a skála ezen oldalán is érdemes felfigyelnünk.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.