Műfenyő, vágott vagy élő?

Legfrissebb tanulmányok szerint a magyarok nagy része kisebb fenyőt vesz már, vajon mi ennek az oka és melyek a legkedveltebb megoldások?

A fenyővásárlási szokások egyik fontos meghatározója a családok jövedelmi helyzete. Évről évre egyre megterhelőbb a családi kasszának a karácsonyfa beszerzése és feldíszítése. Még mindig a nordmann fenyő a legkedveltebb, de mondhatni elég drága, hiszen egy 2 méteres példány nem ritkán akár 22-25 ezer Ft is lehet.

A nordmann fenyőt azért szeretika legtöbben, mert szabályos, kúp alakú fa, melynek levelei fényes sötétzöldek. Kivételesen szép szabályos fenyő.

Mennyit költ fára a többség?

A vásárlók 52 százaléka a megkérdezett fogyasztók szerint kb. 7 ezer Ft-ból vesz fát az ünnepekre. A családok általában nem spórolnak a karácsonyfán, hiszen az ünnep elengedhetetlen kelléke, pláne, ha kisgyermekük is van, ezért inkább a költséghatékony megoldás mellett döntenek: kisebbet, olcsóbbat vesznek.

A műfenyő is egyre népszerűbb, a vásárlók mintegy 26% veszi ezt a változatot, ennek oka környezetvédelem, de inkább a többszöri felhasználhatóság, illetve kényelmesebb, hiszen a lehulló tűlevelekre megoldást jelent.

Kisebb kontra nagyobb fenyő

Azt szoktam mondani, ahogy nőnek a gyerekek, úgy megy össze a fa, ebben pedig van némi igazság. Kisgyerekek még szeretnek rácsodálkozni a nagyobb fenyőre, ám az évek előrehaladtával már tökéletesen elég egy kisebb méretű fa is, melynek sok előnye van:

- bárhol elfér, kis folyosón is, előszobában is

- kevesebb dísz kell rá

- költséghatékonyabb.

Élő vagy mű?

A cserépben forgalmazott gyökeres fenyő különleges, hosszú távú dísze lehet lakásunknak. Előnyei, hogy levelei nem szúrnak és nem hullanak. A karácsonyfatűz veszélye is kisebb, mivel nehezebben gyullad meg, nem szárad ki. Ennek vásárlásakor figyeljünk arra, hogy a növény gyökere nem sérült-e, a földlabda nem mozog-e az edényben, mert ebben az esetben tönkremegy a fenyő az ültetés után. A fenyőt vásárlás után óvatosan szállítsuk és hazaérve lassan szoktassuk hozzá a szoba hőmérsékletéhez. Tegyük a kályhától távol és öntözzük naponta, ünnepek után pedig tegyük a teraszra, óvatosan szoktassuk a kinti időjáráshoz és később ültessük ki a szabadba, körültekintően kiválasztva a helyet számára, hiszen a fa folyamatosan nőni fog, 20 m-nél is magasabbra, átmérője pedig akár 8 m is lehet.

Milyen karácsonyi rituálékat tartunk manapság?

A karácsonyhoz kapcsolható hagyományok már a Luca-napi népszokásokkal kezdetüket veszik. Ekkor az emberek már készülődnek az év végére, elintézik ügyes-bajos dolgaikat, égen ezidőtájt rendbe tették a portáikat, kitakarították a házakat, az istállókat.

Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni és nem volt ajánlatos kölcsönadni sem.

A karácsonyhoz sok kedves népszokás tartozik, megszívlelendő az üzenetük, ilyen rituálé a Luca napi hagyományok mellett a fenyőfadíszítés, az ünnepi vacsora, a betlehemezés.

A betlehemezés hagyománya ma is él, iskolákban színdarab formájában játsszák el a jól ismert jelenetet a gyermekek, sok családban pedig betlehem kerül a fa alá, vagy dísz formájában a fára.

Sokunknak megvannak a saját családi ünnepi hagyományai otthon, legyen az akár a megszokott családi bejglirecept, vagy dekoráció, az ünnepi klasszikus menü, vagy akár – mint nálunk – az alma.

Mit jelképez az alma szenteste az asztalon?

Az alma egyebek mellett az összetartozást is jelenti. Szenteste a családban minden évben felvágom az almát az ünnepi vacsora előtt vagy után és annyi részre vágom, ahányan az asztal körül vagyunk, majd mindenki elfogyasztja a maga darabját.