Menü

Mit jelent az árulás traumája?

Mindannyian tapasztaltuk már, hogy milyen érzés elveszíteni valakiben a bizalmat. Ilyenkor úgy érezzük, elárultak, ami lelki fájdalomhoz vezet. Amikor valakitől alapvető szükségleteink, vagy éppen szeretete és védelme miatt függünk, előfordulhat, hogy a saját biztonságunk érdekében elfogadjuk az árulást. Ilyen esetekben léphet fel az árulás traumája, ami hosszan tartó fájdalmat és zavart okoz.

Ilyenkor előfordulhat, hogy elfogadjuk a jövőbeli árulások lehetőségét, ez pedig elkezdheti rontani az önbecsülést, az érzelmi jóllétet és a másokhoz való kötődés képességét. De honnan tudhatjuk, ha érintettek vagyunk? És van ebből kiút?

A szenvedélybetegséggel terhelt családok „diszfunkcionálisnak” tekinthetők, amelyben a kommunikációt, a kapcsolódásokat nem az egyenrangúság, a másik fél kölcsönös tisztelete és az igényekre való odafigyelés határozza meg, hanem a különböző hatalmi dinamikák. Az alkoholbetegek elsőre öntörvényűnek tűnő magatartása mögött is fellelhető a korábbi tekintélyszemélyek felől jövő igazságtalan vagy következetlen bánásmód, és nem ritka az sem, hogy a különböző függőségek pontosan a bántalmazottság okozta fájdalom enyhítésére szolgálnak.

Valójában az árulás-trauma-elmélet által megjósolt memóriazavar és a tudatosságbeli hiányosságok részben a rossz bánásmód tudatosításának kivédését szolgálják, ezzel elősegítve eltartott gyermek túlélési céljait.”

A szülő-gyerek kapcsolat tehát egy kimondatlan megállapodás, miszerint teljes mértékben a szülő felel a gyerek testi-lelki biztonságáért. Ha ez a kötelék erős, kikövezi az utat a biztonságos felnőttkori kötődés felé, de ha bizonytalan, az ingatag és zaklatott kapcsolatokhoz vezethet a későbbiekben. Romantikus (és monogám) kapcsolatainkban – szerencsés esetben, – ha anyagilag nem is, érzelmileg mindenképp függünk a partnertől. Hasonlóan a gyerek-szülő kapcsolatokhoz, egy kimondatlan megállapodás – a kapcsolatot megalapozó határ – húzódik a felek között. A hűtlen fél pedig az, aki felrúgja ezeket a biztosnak és stabilnak hitt alapokat.

Eltávolodni nem mindig egyszerű

Ha úgy érezzük, hogy elárultak minket, természetes reakció, hogy elhúzódunk a fájdalmat okozó féltől. De ez – a feljebb is írtak fényében – sajnos nem ilyen egyszerű. Ha bizonyos igényeink kielégítése függ valakitől, közel sem tűnik egyértelmű döntésnek az eltávolodás.

A gyerekek természetes módon függenek a szüleiktől, akik az érzelmi és fizikai biztonságukért felelnek, hasonlóképpen azokhoz a felnőttekhez, akik partner hiányában nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi vagy társadalmi erőforrással, vagyis különböző okokból kifolyólag kiszolgáltatott helyzetben élnek.

Amikor valakire támaszkodunk az alapvető szükségletek kielégítésében, saját (látszólagos) jóllétünk érdekében hajlamosak vagyunk beletörődni az árulásba, ezzel elfogadva a jövőbeli csalódások lehetőségét is – ami rombolja az önbecsülést és a másokkal történő kötődés kialakulásának képességét is.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.