Mit jelent az árulás traumája?
- Dátum: 2023.12.14., 01:20
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- árulás, bántalmazás, bántás, gyerekkor, határok, kapcsolódás, kötődés, manipulálás, psziché, támaszkodás
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy milyen érzés elveszíteni valakiben a bizalmat. Ilyenkor úgy érezzük, elárultak, ami lelki fájdalomhoz vezet. Amikor valakitől alapvető szükségleteink, vagy éppen szeretete és védelme miatt függünk, előfordulhat, hogy a saját biztonságunk érdekében elfogadjuk az árulást. Ilyen esetekben léphet fel az árulás traumája, ami hosszan tartó fájdalmat és zavart okoz.
Ilyenkor előfordulhat, hogy elfogadjuk a jövőbeli árulások lehetőségét, ez pedig elkezdheti rontani az önbecsülést, az érzelmi jóllétet és a másokhoz való kötődés képességét. De honnan tudhatjuk, ha érintettek vagyunk? És van ebből kiút?
A szenvedélybetegséggel terhelt családok „diszfunkcionálisnak” tekinthetők, amelyben a kommunikációt, a kapcsolódásokat nem az egyenrangúság, a másik fél kölcsönös tisztelete és az igényekre való odafigyelés határozza meg, hanem a különböző hatalmi dinamikák. Az alkoholbetegek elsőre öntörvényűnek tűnő magatartása mögött is fellelhető a korábbi tekintélyszemélyek felől jövő igazságtalan vagy következetlen bánásmód, és nem ritka az sem, hogy a különböző függőségek pontosan a bántalmazottság okozta fájdalom enyhítésére szolgálnak.
Valójában az árulás-trauma-elmélet által megjósolt memóriazavar és a tudatosságbeli hiányosságok részben a rossz bánásmód tudatosításának kivédését szolgálják, ezzel elősegítve eltartott gyermek túlélési céljait.”
A szülő-gyerek kapcsolat tehát egy kimondatlan megállapodás, miszerint teljes mértékben a szülő felel a gyerek testi-lelki biztonságáért. Ha ez a kötelék erős, kikövezi az utat a biztonságos felnőttkori kötődés felé, de ha bizonytalan, az ingatag és zaklatott kapcsolatokhoz vezethet a későbbiekben. Romantikus (és monogám) kapcsolatainkban – szerencsés esetben, – ha anyagilag nem is, érzelmileg mindenképp függünk a partnertől. Hasonlóan a gyerek-szülő kapcsolatokhoz, egy kimondatlan megállapodás – a kapcsolatot megalapozó határ – húzódik a felek között. A hűtlen fél pedig az, aki felrúgja ezeket a biztosnak és stabilnak hitt alapokat.
Eltávolodni nem mindig egyszerű
Ha úgy érezzük, hogy elárultak minket, természetes reakció, hogy elhúzódunk a fájdalmat okozó féltől. De ez – a feljebb is írtak fényében – sajnos nem ilyen egyszerű. Ha bizonyos igényeink kielégítése függ valakitől, közel sem tűnik egyértelmű döntésnek az eltávolodás.
A gyerekek természetes módon függenek a szüleiktől, akik az érzelmi és fizikai biztonságukért felelnek, hasonlóképpen azokhoz a felnőttekhez, akik partner hiányában nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi vagy társadalmi erőforrással, vagyis különböző okokból kifolyólag kiszolgáltatott helyzetben élnek.
Amikor valakire támaszkodunk az alapvető szükségletek kielégítésében, saját (látszólagos) jóllétünk érdekében hajlamosak vagyunk beletörődni az árulásba, ezzel elfogadva a jövőbeli csalódások lehetőségét is – ami rombolja az önbecsülést és a másokkal történő kötődés kialakulásának képességét is.
Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.