Menü

A leharcolt Kate Winslet, mint nyomozó nagymama

Az Easttowni rejtélyek (Mare of Easttown) egy 2021-ben debütált HBO krimi minisorozat, Kate Winslet főszereplésével. A sztori sokszor olyan, mintha egy jól sikerült szappanopera szereplőit néznénk. Minden egyes szereplőnek van valamilyen múltja és jövője azon kívül, amit a sorozatban látunk. A történet pedig egyszerre hamisítatlan krimi, és realista emberi sorsok összefonódása is. A végeredmény pedig minden dicséretet megérdemel.

Gyilkosság a vidéki Egyesült Államokban

A sorozat rövid alapsztorija, hogy egy Pennsylvania mellette kisvárosban történik egy gyilkosság, amit a kisvárosi nyomozó Mare Sheehan (Kate Winslet) megpróbál megoldani. Emellett pedig korábbról is folyamatban van egy gyilkossági ügy, amelyet már több, mint 1 éve nem tudtak megoldani. Mare “zsaru” karaktere pedig tele van múltbéli fájdalmakkal, sérelmekkel, és megoldatlan ügyekkel. A családja kezd darabokra hullani, a városban vannak sorsukat kereső fiatalok, mindent látó és aggódó idősek, kiégett dolgozó emberek, és rengeteg félresiklott, realista emberi élet.

Nem lehet nem szeretni

A sorozat már egyszerűen a legelső pillanattól kezdve szerethető, Kate Winsletet nem lehet nem szeretni a nyomozói szerepben. Mare karaktere valójában egy “zsaru” toposz a 90-es, inkább 2000-es évek elejéről, csak ezt most nem egy férfi karakter játssza el, hanem egy 50-es évei felé haladó női rendőrt látunk. Azért említsük meg, hogy a sorozat elég jól állítja be a rendőröket, mondjuk úgy, hogy: valahogy a rendőreink mindig kézhez kapnak dolgokat, és legfontosabb feladatuk a lakosok védelme. Ez a valóságban is így van, de a sorozat egyértelműen leegyszerűsíti a rendőri munkát, emberi szemmel nézve szerethetőnek állítja be őket, és felnagyítja az érzelmeiket.

Az első epizód még finomabban kezd, viszont utána rengeteg emberi dráma következik, valahogy minden karakternek érdekesek az indítékai, senki sem tökéletes. A fiatalok néha forrófejűek, meggondolatlanok, a családapa kikészül a folyamatos nyomás alatt, az idősek a szomszéddal problémáznak. Az emberek egymással küzdenek a gyerekek felügyeleti jogáért, a pénzen, tárgyi dolgokon, autókon veszekszenek, betegségekkel küzdenek. Jól mutatja be a sorozat, hogy a mindennapi küzdelmek és az emberek egymás elleni csalódottsága nem egy hétig tart, hanem van, hogy egy egész életen át.

Krimi és emberi életek egyben

Izgulhatunk azon, hogy ki áll a bűntett hátterében, de nem ez volt az elsődleges elem, amely mozgásba lendíti a történetet. A sorozat megalkotója Brad Ingelsby a hangsúlyt nem arra helyezte, hogy mindenki gyanús legyen és, hogy lerántsa a leplet a vidéki USA-beli kisváros lakóiról. Sokkal inkább azzal foglalkozott, hogy karaktereit bemutassa, apró-cseprő drámáikat kifejtse, hogy aztán egybeszője őket a központi bűnténnyel és a végén a megoldásban természetesen lesz legalább fél tucat csavar. Viszont mire a sorozat végéhez érünk, mindenkinek érhetőek az indítékai, – még akkor is ha nincs igaza – mindenkiben van valami nagyon emberi, valami olyan sérelem, amely nem a világ tragédiája, de közben felőrli az embereket. Az alkotók kerülik a kliséket és a szokásos fordulatokat, persze muszáj kissé felnagyítani az emberi problémákat, tehát valahogy ebben a városban mindenkit “megtört” az élet, de az egész sztori mégis nagyon emberi, és van akkora érzelmi kapacitása, hogy ne legyen tele klisékkel a sorozat. Életszagú dialógusokkal van tele az egész sztori, és az egész emberi küzdelem sokszor az egyének makacs állóháborúja miatt alakul ki.

Sötét vidéki világ

Az Easttowni rejtélyek kisvárosi sötét krimi, amit azonban egyértelműen kiemel a hasonló alkotások közül a magával ragadó atmoszférája. Ingelsby a forgatókönyvíró és a rendező Craig Zobel először írtak tévésorozatot. A krimiszál mellett nagy hangsúlyt fektettek rá, hogy megidézzék azt a fajta zárt helyi közösséget amely az Egyesült Államok vidéki kisvárosait jellemzi. A minisorozat erejét Pennsylvania vidéki részének kulturális hitelessége adja. Ehhez sokat hozzátesznek a kisvárosi életképek, melyeket Ben Richardson operatőr fotózott szinte az összes rész alatt. Az egész képi megvalósítás szándékosan álmosnak, lassúnak hat, a sorozat értelemszerűen felnőtt közönségnek készült, így szép lassan bont ki minden történetet. A képi világ nem kapkod, rengeteg elnyújtott jelenet, realista motívum van az epizódokban.

Sokszor látott gondolatok, új köntösben

Összességében nem új gondolatokkal van tele az alkotás, viszont az Easttowni rejtélyek pont amiatt különleges, mert a hétköznapiságot mutatja be a maga nyomasztó valóságában. Legtöbbször sok mindenen átment emberi történeteket látunk, és van egy nagyon nyomasztó realizmusa a sorozatnak. A karakterek állóháborút vívnak egymással, és nem veszik észre, hogy szép lassan felőrli őket a mindennapi küzdelem, vagy ha észre is veszik, akkor nem tudnak belőle kilépni.

A gyilkossággal kapcsolatos izgalmak egészen a sorozat legvégéig fennmaradnak, aztán persze kiderül, hogy a gyilkosság nem valamiféle aljas, erőszakos bűncselekmény, hanem tucatnyi emberi motiváció vezetett oda, hogy meggyilkolnak egy kiskorú lányt a sorozatban. Emellett a sztori másik gyilkosságára is fény derül a legvégén.

Az Easttowni rejtélyeknek sikerül kitűnnie a hasonló sorozatok közül. Egyértelműen jobb képi világa van, és Kate Winsletet a leélt nyomozó nagymamaként nem lehet nem szeretni. A sorozat egyben krimi, de közben csak ajánlani lehet a drámai történetek miatt mindazon nézőknek is, akik annyira nem a krimi részére vágynak, ugyanakkor ha egy bűnügyi sztorira vágyunk, akkor is egész végig izgalmas marad a sztori. A sorozat mindössze hét részből áll, nagyjából egy óra hosszúságú minden rész, ha van időnk, akkor néhány nap alatt meg lehet nézni az egész sorozatot. Lehetséges, hogy lesz egy második évada is a sorozatnak, de ez a történet az első évad alapján is nagyon jó lett, csak ajánlani tudom.

Carol S. Dweck: Szemléletváltás avagy A siker új pszichológiája

A rögzült és fejlődő szemlélet fogalompár Carol Dweck pszichológus kutatásaihoz kapcsolódik. A rögzült szemlélet a bírálatra helyezi a hangsúlyt, míg a fejlődési szemlélet alkalmazásával megérthetjük, hogy nem az a lényeg, hogy tökéletesen teljesítsünk, hanem hogy szembenézzünk a kihívásokkal és fejlődjünk általuk.

Az Oscarra nevezett Semmelweis film

A Semmelweis egy 2023-ban bemutatott, 127 perces hosszúságú magyar életrajzi dráma. Maruszki Balázs forgatókönyvéből Koltai Lajos rendezte, főbb szerepeiben Vecsei H. Miklós, Nagy Katica és Gálffi László látható. Bemutatása után rögtön több díjat is kapott a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon. A több, mint kétórás film Semmelweis életét, munkásságát dolgozza fel, neki állít emléket.

A sánta gengszter

Az HBO legújabb sorozata a legutóbbi Batman filmből ismert Pingvin történetét dolgozza fel. Múlt héten jelent meg a pilot epizód, amiből már ráláthatunk, milyen hangulatban is mutatja be a sorozat a sánta gengszter felemelkedését.

Maxon pörög a Burtonjuice

Tim Burton filmrendező világa nem könnyen fogadható be, ráadásul híres alkotásai a sötét tónusú drámától az abszolút agymenésig terjednek. A mára kultikussá vált Beetlejuice 36 évvel ezelőtt utóbbiként vált Burton munkásságának részévé, a mű folytatása a korábbi agymenést idézi, csak még bolondabb módon. A nemrégiben megjelent Beetlejuice Beetlejuice épp olyan szórakoztatónak szánt családi film, mint amilyennek tűnik. Szépen továbbörökíti az első mű hagyatékát, és mindenképpen élmény az új alkotás, főleg ha az első rész nem ismeretlen a nézőnek.

Ez mi akart lenni? – Fák jú, Chantal kritika

A Fák jú, Tanár úr! széria szerintem méltán ismert sorozat. Elborult alkotások egyvelege, ami sohasem vetette meg a durvább humort, a beszólásokat, vagy éppen a társadalomkritikát. Nemrégiben, augusztus végén, debütált a széria negyedik része, ami a Fák jú, Chantal címet kapta. Ennek az alkotásnak a nevén és a főszereplőn kívül nem sok köze van elődeihez, viszont a stílus a régi marad. Elborult, katyvaszos alkotás, aminek felét masszív röhögéssel lehet tölteni, ha a néző felkészül a film stílusára.