Menü

Miért kívánjuk jobban a szénsavas italokat hőség idején?

A nyári hőség kellős közepén gondolkodtál-e már azon, hogy miért kívánod ilyenkor jobban a szénsavas italokat? Ebben az időszakban megnő a folyadékfogyasztás, és ahogy egyre nő a hőmérséklet, úgy nő a különféle szénsavas italok (sör, üdítőitalok stb.) eladási száma is.

Sokan ilyenkor nyúlnak a szódához. Ez azonban nemcsak a hirdetéseknek köszönhető, a háttérben tudományos okok is meghúzódnak, miért érezzük úgy, hogy a szénsavas italok jobban oltják a szomjunkat.

A szigorú megközelítés azt ajánlja, hogy nyáron is kizárólag sima vizet fogyasszunk. Ennek az az oka, hogy a forróság ideje alatt egyre többet izzadunk, és minél több izzadságot termelünk, annál több folyadékot veszítünk. A megfelelő hidratációhoz tehát növelni kell a folyadékbevitelt.

Ahogy azonban egyre melegebbé válik az időjárás, és egyre több folyadékot kívánunk, legtöbbször el kezdünk olyan folyadékok után vágyódni, amelyek élvezetet is nyújtanak.

Furán hangozhat, de a hideg folyadékok hűtő hatása nem a hőmérsékletüknek, hanem inkább a rehidrációs képességüknek köszönhető. Egy kis mennyiségű hideg folyadék hűtő hatása azonban nem tart sokáig, mivel a belső szervek hamar felmelegítik. Ha nagy mennyiséget fogyasztunk, az viszont lelassíthatja a véráramlást, és így megakadályozza a testet, hogy továbbítsa a hőt, ami akár veszélyes is lehet.

Továbbá, ott van a tény, hogy a magas kalóriatartalmú italok az anyagcserének is adnak egy nagy pofont. Ez további hőt generál, amikor a szervezet megpróbálja ezeket lebontani.

A hideg italok hűtő hatása pszichológiailag sokkal erősebb, mint fizikailag. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a szénsavas italok valóban jobban lehűtenek-e minket, vagy ez is csak illúzió?

A válasz attól is függ, milyen szénsavas italról beszélünk. Az ízesítetlen, szénsavas ásványvízről elmondhatjuk, hogy nemcsak hogy lehűt minket, de még jobban is képes erre, mint a tiszta csapvíz. Ezt egy japán kutatócsoport egy kisebb kísérlet keretein belül vizsgálta meg.

Valószínűleg többen is észrevettük, hogy a citrusos ízesítésű ásványvizek és üdítőitalok, amelyek nem túl édesek, mintha jobban oltanák a szomjat, és hatásuk tovább is tart. Ez a savanyú italok nyálképződésre való hatásával magyarázható. A kiszáradt száj a test egy módszere, hogy jelezze nekünk, hogy hidratálnunk kell. A savanyú íz serkenti a nyálképződést, és azt az illúziót kelti, hogy folyamatosan hidratálva vagyunk még akkor is, miután befejeztük az ivást.

Természetesen megvan az egyszerű oka is, hogy az emberek nagy része miért választja a sima víz helyett a szénsavas italokat: sokan kellemesebb ízűnek tartják ezeket, így nem okoz gondot a megfelelő mennyiség elfogyasztása. Kutatások szerint nem is az aroma vagy az íz az, ami a legjobban számít, hanem az érzés, amit ezek fogyasztása okoz. A szervezet hasonlóan reagál a szén-dixodra, mint amikor a fájdalomért felelős receptorok bekapcsolnak. A trükk az, hogy a receptorokat kellő mértékben kell stimulálni, így azok kellemes érzést fognak biztosítani, nem fájdalmasat. Tehát az egész reakció a savasságtól függ, és azt már jól tudjuk, hogy a megfelelő savasság frissítő érzést biztosít.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.