Mi az extrovertált introvertált különbség?
- Dátum: 2023.06.30., 14:33
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- barátkozás, extrovertált, introvertált, lèlek, nyitottság, psziché, személyiség, zártság
Habár az extrovertált és az introvertált emberek az esetek többségében jól elkülöníthető személyiségtípusok egymástól, minden esetben szem előtt kell tartanunk, hogy nem szabad bekategorizálnunk másokat az első benyomás alapján.
Az emberi személyiség sokszínű és összetett, így minden esetben sok idő, míg kiismerünk valakit és elmondhatjuk róla, hogy ő egy tipikusan extrovertált vagy introvertált személy. Sokszor az is előfordulhat, hogy a nap eseményeinek vagy az aktuális érzelmi állapotának köszönhetően rosszul ítélünk meg valakit. Mindemellett fontos az is, hogy kerüljük az általánosítást: nem minden extrovertált társaságfüggő, illetve közöttük is vannak kellemetlen emberek, akikkel mások nem szeretnek barátkozni.

Összességében az introvertált extrovertált különbség
Az alapvető különbség az introvertált és az extrovertált személyiség között a pszichikai folyamatok, gondolatok, érzelmek kifejezésének irányultságában áll. Az extrovertált ember kitárja gondolatait a világ felé, nyitott, szociális és kezdeményező személyiség, akit vonzanak az új dolgok, döntéseit gyorsan, határozottan hozza meg. Ezzel ellenben az introvertált személyiség inkább egy töprengő, csendesebb típus, aki elemzi környezetét, elmélyed gondolataiban, kevésbé kitárulkozó mások irányában, a nagy, hangos társasággal szemben hajlamosabb a magányt részesíteni előnyben.
Ambivertált személyiség: az introvertált és az extrovertált között
Fontos kiemelnünk, hogy a tipikus introvertált és extrovertált személyiség meghatározását úgy kell elképzelnünk, mint egy skála két végét: a skála egyik szélsősége egy mélabús, közönyös és félénk introvertált embertípus, a skála másik vége pedig ennek a tökéletes ellentétje, egy olyan szociális személy, aki mindenbe beleveti magát és nem sok titkot tart mások előtt.
Ennek a skálának a közepén helyezkednek el az ambivertált, azaz tartózkodó személyiségek, akik introvertált és extrovertált vonásokkal egyformán bírnak, emiatt nehéz, vagy nem lehet őket bekategorizálni. Motivációjuk eredete is nehezen megállapítható: nem kristálytiszta, hogy belső tényezők vagy külső behatások befolyásolják őket döntéshozatalaikban. Az ambivertált emberek ismertetői sokszor hangulatuktól függenek: jól érezhetik magukat egy nagy társaság középpontjaként is, ám lehet, hogy a következő napon valamilyen csendes, magányos tevékenységet részesítenek előnyben, például elmélyednek egy könyvben és kikapcsolják a telefonjukat.

Az extrovertált emberek szociális élete
Az extrovertált jellemzői közé tartozik a pörgés és a nyüzsgés élvezete: nem szeretnek unatkozni, így baráti körükre is a „minél több, annál jobb” elvét alkalmazzák. Az extrovertált emberek szeretnek kezdeményezni és új kapcsolatokat létesíteni másokkal, szokás szerint rengeteg ismerősük, haverjuk vagy közelebbi barátjuk van, akikkel sok időt töltenek el. Jól érzik magukat a tömegben, a nagyobb, csoportos programokon és szeretnek a figyelem középpontjában állni, vezetni a társalgást és kifejezni érzelmeiket, véleményüket.
Mivel könnyen ismerkednek, a szerelmi kapcsolatok létesítése is gyorsabb számukra, így előfordulhat, hogy egy extrovertált, társaságot igénylő ember mindig kapcsolatban van, míg egy introvertált kevésbé ellenzi a hosszabb szingliséget.
Az extrovertált emberek a társaságukban kevésbé hajlamosak visszariadni egy konfliktusos helyzettől, véleményüket nyíltan felvállalják, nézeteltéréseiket kibeszéléssel is megoldhatják, illetve mások visszautasításán is könnyen túllépnek.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.